Tavaly júniusban, itt, a hvg.hu-n írtam arról, hogy miközben már milliárdokat költöttek el a budapesti tömegközlekedésben bevezetni tervezett elektronikus jegy- és bérletrendszerre, arról, hogy valójában mikor is használhatjuk majd ezt, a Fővárosi Tarlóscirkusz újabb és újabb bohóctréfákat vezet elő.

Csak röviden, az előző rész tartalmából: 2012-ben 2014-re ígérték az időalapú jegyet. 2013-ban kiraktak pár kamu leolvasókaput, és azt mondták, 2015-ben már minden jegylyukasztót leszerelnek, jön az e-jegy és e-bérlet. Még abban az évben, ősszel módosítottak 2016-ra. 2015-ben a RIGO-nak nevezett rendszer teszteléséről adtak hírt, mikor visszakérdeztünk, hogy hol, hogyan, ha nincs leolvasó, kiderült, hogy csak azt tesztelték a kártyanyomtatással, hogy tudnak-e kártyát nyomtatni. Ügyes. 2016 márciusában (amikor már rég pittyegős és nem papíros bérlettel kellett volna utaznunk) azt ígérték, hogy adott év második felében kezdődik a kivitelezés. Eddigre már milliárdok folytak el a semmire. Júniusban írtam meg a cikket, kétségeimet kifejezve, hogy elkezdődik-e itt bármi, illetve megfogalmazva azt a félelmemet, hogy a Várkert bazár vagy a Moszkva / Széll Kálmán tér mintájára, majd a választás előtt összegányolnak valamit, ami átadható, hogy aztán szétessen az egész, és darabjaiból kelljen újrapakolni.

Arra a cikkre két válasz született. Az egyiket a BKK vezérigazgatója fogalmazta meg, ebben a szerző azt írja kioktatóan, hogy „a 2014. novemberi szerződéskötés óta nem módosult a határidő, az továbbra is 2017. év vége”. Amit én nem is vitatok, ugyanis eddig is mindig volt egy határidő. Amíg nem módosult, mert akkor lett egy újabb határidő. Évek óta elektronikus bérlettel kéne utaznunk, ha Tarlósék igazat mondtak volna.

A másik választ ő maga, Budapest főpolgármestere fogalmazta meg. Ritkán minősítek embereket, de ebben az esetben az a helyzet, hogy Tarlós István száján keresztül nem az általa előszeretettel reklámozott „felkészült, műszaki értelmiségi”, hanem megint egy közepesen lepusztult vásári bohóc replikázott. Amikor ugyanis feltették neki a kérdést, hogy itt van ugye a cikkemben a sok állítás meg határidő, ő olyasféleképpen akarta elütni a kérdést, hogy ugye, vajon én, a szerző heteroszexuális vagyok-e egyáltalán.

Nos. Azóta pár apróság történt. A BKK bő félmilliárdos tendert írt ki az e-jegyek reklámozására (!), 350 millióért pedig „független mérnöki feladatok” ellátását kívánta igénybe venni, szintúgy az e-jegy ügyében. Augusztusban aztán átvariálták, újraterveztették a rendszert, de továbbra is állították, hogy tartják a határidőt (azt viszont nem közölték, hogy a több milliárdos keretből eddig mennyit használtak fel). És akkor a slusszpoén: pár napja, azaz 2017. január közepére kiderült, hogy persze, hogy nem lesz idén e-jegy meg e-bérlet.

Lepődjenek meg: a legújabb határidő a jövő évi országgyűlési választások elé van belőve, pont, ahogy azt prognosztizáltam. Sőt, könnyen lehet, hogy az eddig elköltött milliárdok jelentős része is fölöslegesen folyt el, mert a legújabb tervek szerint nem is külön RIGO-kártya, hanem az új e-személyi lenne alkalmas bérletnek is – most meg megmondom, ez pláne nem lesz meg határidőre. Itt kérem továbbra is csak a Tarlós-féle e-hazugság pittyeg, Tyutyu bohóc felmegy a színpadra, hörög, buzizik, csapkod, de eközben semmit nem tud elintézni Budapestnek. Semmit! Nézzék majd meg: ha lesz hozzá képük, Orbán Viktor jövő tavasszal átad Tarlóssal egy Patyomkin-leolvasót. Egy díszletet, egy semmit, egy lufikutyát. De sebaj, ő majd megint közepére penderül, némi demszkyzés, buzizás, otromba sértések, és részéről le van tudva a dolog. Kár, hogy közben a városunk rámegy a bohóckodására.