Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
A Pride korlátozása a gyülekezési jog olyan szintű megsértése, amin mindenki rajtaveszthet. Túl sokszor mondták már túl sokan, hogy a NER szintet lép, de ezzel a támadással tényleg az egész társadalmat éri fenyegetés. Vélemény.
"Egy jól működő magyar cég kivitelez magyar állami nagyberuházásokat, és ehhez a banki hátteret egy magyar állami bank adja. Ilyen a normális ország normális működése." (Nyiri János, a Magyar Fejlesztési Bank szóvivője a Közgépről.)
A csodacsomag egy olyan taktikai fegyver, amely megsemmisíti saját bevetésének feltételeit. A bevételekkel való trükközés ugyanis könnyen kimerítheti a hiányról szóló szabályokat, a jegybank veszteségessé tétele pedig a jegybankkal kapcsolatos nemzetközi kötelezettségek valószínű megszegése. Magyarország újra túlzottdeficit-eljárás alá kerülhet, illetve a még meg sem kezdődött tárgyalások ismét veszélybe kerülnek. Ettől pedig visszajutunk oda, ahol most is állunk, csak néhány százmilliárddal szegényebben, még jobban rászorulva az unió és az IMF mentőöveire, köztük a jelenleg még nem szükséges, de a bankrendszer további piszkálása miatt esetleg szükségessé váló bankmentésre is.
Az elkövetkezendő hónapokban Obama megmutathatja 2008-as támogatóinak, hogy nem felejtette el, honnan érkezett, és hogy azzal foglalkozik, ami valóban fontos az amerikaiaknak: az egészségüggyel, munkahelyekkel, egy jobban működő társadalom kialakításával. Ha erre képes lesz, akkor eléri, hogy Amerika éljen az eséllyel, amit a változás választása kínált 2008-ban. Akkor nem csupán a novemberi elnökválasztást nyeri meg, hanem felhatalmazást kap arra, hogy további, még jelentősebb változtatásokat érjen el, az adórendszerben, a szociális transzferek rendszerében, az oktatási rendszer átalakításában. Mindez pedig Európában is bátrabbá teheti a politikusokat, hogy progresszívebb társadalompolitikát, erőteljesebb állami szabályozást érvényesítsenek.
Szar lehet most magyar diplomatának lenni. Természetesen nem a buzgómócsing holdudvari idiótákra kell ilyenkor gondolni, hanem azokra a külügyi dolgozókra, akik ezt szakmaként próbálják művelni.
Nem biztos, hogy csupán a képzelet játéka Matolcsy napi meséje a megduplázott magyar GDP-ről, és talán Szijjártó Péter sem véletlenül bökte ki, hogy a magyar gazdaságpolitika idővel meghódítja az egész földgolyót.
2014-ben Gyurcsány Ferenc lesz a miniszterelnök. Ez már biztos. Most, hogy az atv.hu facebookos „politikusbajnokságán” 4047 szavazatot szerezve maga mögé utasította Bajnai Gordont (4040 voks), ez már száz százalék.
Drága miniszter úr, amióta jobb agyféltekéd vegetatív funkciói irányítják a magyar gazdaságot, csaknem 12 százalékra nőtt a munkanélküliség. Nem azért alacsony a foglalkoztatás, mert nincs elég dolgozni vágyó ember, hanem azért, mert nincs elegendő munkahely. Te, miniszter úr, aki adóforintokkal kitömött klasszikus ingyenélő vagy, ne ösztönözz senkit munkára, György, láss inkább hozzá magad.
A MÁV-nál hagyományosan nagyok a korrupciós kockázatok, de a közhiedelemmel ellentétben nemcsak a nagy közbeszerzéseknél, hanem a társasági struktúra minden szintjén, és nagyon sokan érintettek benne. Mintha még ma is a néptulajdont lopnák. A hvg.hu korrupcióellenes sorozata az államvasútról.
A Fidesz időnként nyit azok felé, akiknek a gárdáját anno két pofonnal akarta hazazavarni, ehelyett azóta is nekik teszik folyamatosan az engedményeket.
A Matolcsy György által emlegetett tündérmese beteljesülése jócskán várat még magára, és már az is csodaszámba menne, ha a parlamentnek benyújtott költségvetési törvényt megalapozó fejlődési pálya megvalósulna.
Isten óvjon mindenkit a sajtó ügyeletes védelmezőitől, akik jó esetben is csak ellenzékben harsognak magasztos elvekről és szabadságról. Inkább fussunk, amerre látunk.
Az euróövezet fölbomlásával kezdődnek és új európai birodalom kialakulásával végződnek a forgatókönyvek, amelyeket lázas izgalommal taglalnak a nemzetközi hírforgalomba bekapcsolt szakértők. Az idegességet csúcsra járatták a görög választások, az olykor túlzásokba tévedő találgatások pedig minden bizonnyal legalább a június végi uniós csúcsértekezletig folytatódnak. Vagy akár azon túl is, ha nem lesz hosszú távra szóló, áttörés erejű megállapodás.
Wiesel tényleg rossz helyen járt: Magyarországon. Abban az országban, amely semmit nem tanult, semmit nem dolgozott fel, ellenben nagyon sokat felejtett, és amelyik szélsőpolgári dühvel és daccal reagál, ha minderre emlékeztetik.
Félreértették Schmidt Máriát a baloldalon: egyértelmű, hogy a történész pontosan fogalmazott, és tágan értelmezve a kormányzó pártokról, szűkebben a Fideszről, konkrétan pedig Deutsch Tamásról írta nagy visszhangot kiváltott esszéjét.
Vége. Túléltünk megint egy tanévet. Az iskolánk életében ez volt a tizenkettedik. Iskolaigazgatóként próbálom magamban visszakeresni, mikor kapcsolódott az „ezt is túléltük” érzése a tanévzáráshoz.
Görögország választott, és a mentőcsomag- és megszorításpárti Új Demokrácia párt nyert. Így a történelmi pártok koalíciót alakíthatnának, aztán hogy ebből mi lesz, majd kiderül, mivel könnyen lehet, hogy a szocialista párt a mentőcsomag újratárgyalását (tehát nem teljes elutasítását, és pláne nem az euró kivezetését) szorgalmazó új baloldali pártot is a koalícióban akarja tudni.
Gazdaságélénkítés vagy fiskális szigor, keresletösztönzés vagy költségvetési megszorítás, Soros György vagy Angela Merkel, amerikai vagy európai válasz, európai szocialisták vagy konzervatívok? A válságra adandó válasz nem egyszerűen különböző nézetek, intellektuális viták kérdése. Az amerikai és európai válságkezelési mód eltérő volta nem véletlen, hanem történelmi-szerkezeti különbségeknek a gazdaságpolitikában is megjelenő következménye.