A mostanában filmfinanszírozási ügyekben megtalált szakember sok mindennel próbálkozott, amíg találkozott a filmmel: "Tehetséges kapusnak számítottam a Fradi junior focicsapatában, de a vitorlázórepülést és az ejtőernyőzést is kitanultam."
A hétvégén Szájer József arra figyelmeztette a kormányt, hogy igyekezzen hatékonyan képviselni az ország érdekeit, "különös tekintettel legyen a határon túl élő magyarságnak az érdekeire", mert kötelezettsége nem csak az, hogy az itt élő 10 millió embert, hanem a 15 milliós Kárpát-medencei magyarságot képviselje. Sajnos, ez a szám már nem stimmel.
"Kamaszként nem volt Agatha Christie- és Georges Simenon-regény, amit el ne olvastam volna, akár többször is. A Columbo-tévésorozatot pedig még ma is nézem, és ötven százalékban előre megfejtem, hogy ki a tettes" - kezdi töredelmes beismeréssel a 48 éves főrendőr, aki a Fidesz politikai szocializációjának kezdetén a párt mellett gazdasági ötletemberként nyüzsgő, hat éve azonban már körözöttként közismert Varga Tamás külföldi elfogását irányította.
Helyből távolra – gondolhatta Dávid Ibolya MDF-elnök, amikor bedobta a köztudatba, hogy pártja egyesül az Magyar Demokrata Néppárttal (MDNP). Az átlagon felüli személyes népszerűséget a Magyar Demokrata Fóruméra mindeddig eredménytelenül konvertálni akaró Dávid most teátrális gesztussal keblére öleli az egykori renegátokat.
Az 1976-ban megkezdett irányítótorony-szolgálat hétköznapjainak egyhangúságába csak 1997 hoz fordulatot, amikor a légi irányító belép a MIÉP-be, és elnökségi tag lesz a Légiforgalmi Irányítók Független Szakszervezetében is. A MIÉP-ből öt év után kizárják, 2003-tól a Jobbik Magyarországért Mozgalom kerületi elnöke.
Áll a bál a kiszivárogtatott érettségi tételek körül, újabb lépéseket tett meg Gyurcsány a 100-ból, a Kendermag egyesület a marihuána vásárlás-fogyasztás legalizálása mellett tüntetett - eseménydús napok állnak mögöttünk.
Alkotó embereket gyakran dilemma elé állítja saját sikeres karrierjük: változatlanul folytassák-e pozíciójukkal nehezen összeegyeztethető munkásságukat vagy megbízható bürokrataként még az összeférhetetlenség látszatát is kerüljék.
Tizenöt éve minden tavasszal kiújul a vita arról, felszabadulás vagy megszállás történt-e 1945 első hónapjaiban Magyarországon.
A német gazdaságnak nem a magas munkabérek és a munkaerőpiac rugalmatlansága, hanem az elmaradt innováció és a belső fogyasztás visszafogottsága a legfőbb baja - állítja Gustav A. Horn (52 éves), az egyik legismertebb német konjunktúrakutató, aki szerint csak egy jó kis állami konjunktúraprogram segíthet a helyzeten.
Az államilag szabályozott, nehézkesen működő gazdaságban sokasodtak a feszültséggócok, alábbi szemlénk - egyetlen hét termése - is erről tanúskodik: hiánycikk lett a porszívó, "lelassult" az autópályaépítés („nemtermelő beruházás" - mondták), veszélybe került a tojásexport. És egy brit üzletasszonyt is sikerült újra és újra megdöbbenteni a magyar praktikákkal.
Kapitalista rendszer létezhet demokrácia nélkül, de demokrácia nem létezhet kapitalizmus nélkül - összegez aforizmaszerűen Kornai János (77 éves) A gondolat erejével című, frissen megjelent önéletrajzi könyvében. Ebben beszámol családjának, gondolatai fejlődésének és munkái keletkezésének történetéről is, számos olyan kérdést érintve, amelyekről korábban nem beszélt.
Időről időre felmerül a megállapítás, hogy a magyar társadalom napjainkra végérvényesen kettészakadt. Szemmel láthatóan fokozódott a gazdasági-vagyoni egyenlőtlenség, a vesztes, forráshiányos rétegek aránya ma már meghaladja a népesség 13 százalékát. A következő két évben ugyanakkor csaknem ezermilliárd forint áll rendelkezésre a szegénység enyhítésére, a társadalmi kirekesztődés visszaszorítására.
Nem érzi a leváltás jeges fuvallatát Kovács Kálmán szabaddemokrata miniszter, magát a modernizáció, a szemléletváltás hivei közé sorolja.
"Lesznek nagy győzelmek és súlyos vereségek." Körülbelül így interpretálható Veres János tájékoztatása a várható fiskális döntésekről: ösztönzés, orientálás, másfelől szigorítás. Egyelőre teljes bizonytalanság veszi körül a költségvetési politikát.
Egyik napról a másikra eltűnt a kábeltévéről kedvenc csatornám, a kitünő művészfilemeket sugárzó Európa Európa. Az igazán elkeserítő azonban nem is az eltűnése, hanem az, hogy egy évvel az uniós csatlakozás után a népek, nyelvek, országok sokszínűsége és párbeszéde, vagyis maga Európa, illetve annak szelleme hiányzik a magyar kábeltévé-társaságok kínálatából.
Beteljesedett az Orbán Viktor exminiszterelnökhöz közel álló szeretve aggódók sokszor, sokféleképpen elmondott-leírt jóslata: az egykori éles nyelvű, szavakész vitaviadornak előbb-utóbb súlyos kárt okoz majd a hosszú évek óta köré épített politikai sterilkamra. A következményekkel vasárnap este a köztévé mikrofonja és kamerája előtt szembesülhetett a nagyérdemű.
Múlt heti államfőjelölt-állító kongresszusukon a szocialistáknak sikerült elérniük, hogy a jövő évi választásokig hátralévő időszak minden bizonnyal legfontosabb szimbolikus parlamenti döntése csak valamelyik kormánypárt vereségével születhessen meg. Az SZDSZ Szili Katalinnal szembeni ellenkezésének visszautasítása egyszersmind a pártvezetésnek és Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek is szóló figyelmeztetés: a párt nem liberális, hanem szocialista, nem ti irányítjátok, hanem mi, a kongresszusi többség. Az MSZP ezzel nagy lépést tett a kormányfőcsere nyomán megindult politikai irány- és szemléletváltás megfordítása - és a jövő évi választások elvesztése felé.
Éleződnek a szocialista párton belüli ellentétek a választmány elhalasztott döntése miatt, a Szili Katalin államfő-jelöltségét elutasító szabaddemokrata ultimátum óta pedig mind több az elégedetlen hang.
Az Éj Királynőjét alakító amerikai énekesnő hangja elcsuklott, amikor Mozart Varázsfuvola című operájának híres áriáját kellett volna kiénekelnie, ám a botrány elmaradt a washingtoni Kennedy Centerben, nem kis részben Rost Andrea bravúros éneklésének köszönhetően. Pamina áriáját a Washington Post kritikusa az előadás csúcspontjaként dicsérte. Az emlékezetes múlt heti előadásról és a Nyugaton eddig soha be nem mutatott Bánk bán tervezett amerikai bemutatójáról nyilatkozott a hvg.hu-nak Rost Andrea.
A média mint negyedik hatalmi ág érthető módon nem csupán érdeklődik, de befolyásolja is a többi hatalmi ág működését. A másik három hatalmi ágat pedig egyre jobban foglalkoztatja, miként foglalkozik vele a média. A törvényhozó és a végrehajtó hatalom valahogy már hozzászokott ehhez a helyzethez (vagy hozzászokni látszik), a bíróságok viszont még csak most próbálgatják. A bírák nem szeretik, ha kritikával illetik a munkájukat, a média viszont a nyilvánosság szent elvére hivatkozva nem szereti, ha a bírói függetlenségre utalva korlátozzák a tevékenységét. Kérdés, hol az a határ, ameddig a tömegakarat beavatkozhat valamelyik hatalmi ág működésébe, akár a médiát is felhasználva.