A magyar tévék sztárfacsaró bűze

Valódi sztárok helyett a teljesítmények nélküli karriereket teszik közszemlére – szólt a magyar bulvársajtó bírálata azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelynek leirata a Médiakutató című folyóiratban jelent meg. Pedig „már az ókori rómaiak is” – szólt a riposzt. A beszélgetésből az is kiderül, miért nem publikál Esterházy a Storyban.


ORTT: civilek lébecolnak a kuratóriumokban

Az etnobizniszhez kísértetiesen hasonló jelenség nyert polgárjogot a „királyi médiumokat” felügyelő civil testületekben. Sorozatban jutnak be a fenti kuratóriumokba olyanok, akik társadalmi részérdekek helyett leginkább önmagukat, illetve titkos megbízóikat, a pártokat képviselik.


Multikulti palesztin-zsidó állam? Mese habbal

Jossi Sarid Izrael egyik legnevesebb baloldali politikusa és újságírója, aki 2003-ig a baloldali Merec pártot és annak frakcióját is vezette. Jelenleg könyveket ír, saját heti rovata van a Haaretz nevű napilapban, és politikai kommentátorként hallatja ironikus hangját. Izrael kikiáltásának 60. évfordulója kapcsán a két népnek, a zsidónak és a palesztinnak két államot ígérő koncepciójáról kérdeztük.


Az Aranycsapat és Puskás

A magyar futball aranykora a huszadik századi „zsákutcás magyar történelem” egyfajta szimbolikus vigaszága volt, hiszen éppen abban a korban érte el világraszóló teljesítményeit, amikor Magyarország alig több mint három évtized leforgása alatt a legsúlyosabb traumák sorozatát szenvedte el: elvesztett két világháborút, átélte a holocaustot, egy szörnyű diktatúrában senyvedett és egy kétségbeesett, véres forradalom előtt állt.


A magyar szegénység riasztó számai

Három és fél millió ember a havi 60 ezer forintos létminimum alatt vagy annak küszöbén él, közülük minden harmadik napi 500-1000 forintból tengődik. Tarthatatlan állapot, ezen változtatni kell, a politikai pártoknak és a civileknek össze kell fogni - hangzott el a Magyar Szociális Fórum pénteki sajtóértekezletén.


Kádár hadbírója, Kaposvári Bertalan lesz a főbíró?

A Kádár rezsim egykori hadbírája lehet a Legfelsőbb Bíróság elnöke, ha Lomnici Zoltán utódját a jövő hónapban nem sikerül megválasztani. Kaposvári őrnagy ítélte el 1981-ben két másik bíróval együtt kémkedésért Rimner Gábort és társait. Egy másik dokumentum szerint ő nem volt hajlandó helyt adni 1995-ben egy másik, kémkedésért elítélt személy fellebbviteli kérelmének. A Nyugatot a szovjet megszállókkal szemben segítő magyar hírszerzők ügye máig nem rendeződött megnyugtatóan.


"Én megmondtam már ezerszer, hogy hibás a mai rendszer"

Kis, ráadásul csökkenő lélekszámú ország vagyunk, teljesen áttekinthetetlen, és ábrázolhatatlan, labirintus-szerű államapparátussal, mely örökös reformra szorul.Az évtizedek óta velünk élő szervezetlenség és fejetlenség számos területen még mindig jól tartja magát, a földhivatali nyilvántartástól kezdve, az adózáson keresztül a társadalombiztosításig.


Szárnyaló tátrai tigris – bicegő pannon puma

Jó tíz éve rémálmaiban se gondolhatta volna bárki, hogy Szlovákia nemcsak utolér, de leelőz bennünket az uniós pénzügyi versenyfutásban. Pedig mostanra ez történt. A velünk azonos időpontban csatlakozó északi szomszédunk jövőre besorolhat az eurózónába. Ljubljana után immár Pozsony is eldübörög mellettünk. A tátrai tigris szárnyaló ugrásait összevetve a pannon puma vánszorgó bicegésével mindenképpen elkel a szigorú önvizsgálat.


"Ha a politika művészet, a kormány ennek ellenkezőjét mutatta be"

Gábor Péter közgazda, vállalati menedzser, az MSZP tagja a Népszabadság május 2-i számában felszólította Gyurcsányt, adja fel mind pártelnöki, mind kormányfői pozícióját. Ebben az esetben a párt jó eséllyel megszerezheti a mandátumok több mint egyharmadát a következő választásokon,véli Gábor, aki szerint a személycserével a párt hitelességét kell visszaállítani.


Halasztják a vereckei emlékhely avatását

Talán júniusban felavatják a magyar és az ukrán államfő jelenlétében a Magyarok Bejövetele Emlékművét. A márciusi avatás az ukrán fél kérésére maradt el. A halasztás okáról, a közeli avatás esélyeről kérdeztük Katona Tamás történészt, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság tagját, a Kárpátaljai Szövetség elnökét.


Bárándy Péter: nem tragédia a lemondás

Bárándy Péter 2002 májusától 2004 októberéig a Medgyessy-kormány igazságügyi minisztere volt. Majd visszatért az ügyvédi pályára, azóta nem vesz részt a politikai életben. Szerinte a kisebbségi kormány a költségvetési szavazásnál kerül igazi bajba, és nem tragédia a lemondás.


Európa belefullad a hamis árukba

Charlie McCreevy, az EU belső piacáért felelős biztosa egy angol, egy német és egy francia képviselő mellett a magyar Herczog Editet kérte fel a hamisítás kérdéskörének feltérképezésére. Évente 400 milliárd euró értékben vásárolnak Európában hamisított termékeket. Két éve még csak 75 millió, míg tavaly már 140 millió esetet regisztráltak.


Továbbgyűrűzik a postásbicikli-botrány

A Magyar Posta milliárdos postásbicikli-megrendelésének paramétereit a szlovén Krpan már áprilisban közölte a vajdasági gyártóval, a tendert viszont csak szeptemberben írták ki. Furcsa egybeesés, hogy a postásbicikliről a Magyar Posta embere már fél évvel a tenderkiírás előtt tárgyalt a majdani nyertes cég képviselőjének társaságában Szlovéniában. A HVG értesülései szerint a botrány miatt lefújhatják a tendert.


Mi marad az újságírók szövetségéből?

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) eladta Andrássy úti rezidenciáját. Jelenleg a Magyar Távirati Iroda naphegyi épületében albérlő, arra várva, hogy a Vörösmarty utcai új székház megépüljön. A költözés együtt jár a még mindig hozzávetőlegesen ötezer tagot számláló MÚOSZ befolyásának további csökkenésével, és sok tekintetben összefügg a média és az újságíró társadalom gyors átalakulásával. Eötvös Pállal készítettünk interjút, aki 2004 tavasza óta elnöke a szervezetnek.


Az iskolázatlan 18 évesek többsége munkanélküliként kezd

Napjainkban körülbelül 125 ezer tizennyolc éves van Magyarországon. Ötödük semmiféle végzettséget nem szerez. Túlnyomó többségük munkanélküliként kezdi a felnőttkort, miközben a gazdaság számos része munkaerőhiánnyal küzd – többek között ezekkel a számokkal jellemezte a jelenlegi helyzet súlyosságát Parragh László, a Magyar kereskedelmi és Iparkamara elnöke, az oktatási-képzési szakmai konferencia vendéglátója.


Ahány réteg, annyi inflációs ráta

Az infláció évek óta egyre differenciáltabban érinti az egyes társadalmi rétegeket aszerint, hogy fogyasztásukban mekkora részt képviselnek a gyorsan dráguló alapvető cikkek és szolgáltatások. Ráadásul komoly jövedelem-átrendeződés is végbemegy a társadalomban, az alacsony jövedelműek kárára. A KSH-nak is finomítania kell számításait, ha e folyamatokat valósághűen akarja tükrözni.


„A történelem bírói átértékelése politikai jelleget öltött”

A németek Vergangenheitsbewaeltigungnak nevezik, mi múltfeldolgozásnak. Történelmi sérelmek és traumák mindenütt léteznek, de mégis van abban valami sajátosan kelet-európai, ahogyan képtelenek vagyunk velük megbirkózni. Sokszor a próbálkozások katasztrofálisabbak, mint maga a felejtés.


Köztelevízió: kiszabadul-e a politika vasmarkából?

Nem mondhatni, hogy lázas izgalom övezné a köztelevízió csúcsvezetői pályázatát. Természetesen a helyre vannak jelentkezők elegen, de nincs körülöttük olyan aktuálpolitikai vibrálás, mint néhány évvel korábban. A közélet irányítói feltehetően rájöttek: az MTV korántsem annyira fontos, mint régebben, az állami csatornák a pártközeli tévékkel együtt egy sokszereplős darab másod- és harmadrangú szereplői lettek.


A zsidók története, ahogy Simon Peresz látja

Izrael kikiáltásának 60. évfordulója alkalmából Simon Peresz interjút adott külföldi újságíróknak. A mindig is történelmi léptékben gondolkozó 84 éves államfő röviden áttekintette a zsidó nép 3500 éves történelmét, különös tekintettel az utóbbi 60 évre. 1948 óta a több ezer éves szétszóratás után ismét saját állama van 5 és fél millió zsidónak.


Szálasi: akasztófát az érthetőség kedvéért

Az antiszemitizmus a hülyék szocializmusa – szól August Bebel aforizmája. Szálasi Ferenc újrafelfedezett naplója fényesen igazolja a fenti állítást, egyben megvilágítja a „nemzetvezető” gondolkodásának tekervényeit. A korábbi Szálasi-kép revízióra szorul: a nyilas vezér gyűlölte a zsidókat, de 1944 decembere közepéig reménykedett kormánya nemzetközi elismertetésében, s ezért csak vonakodva deportált – véli Karsai László történész, a szinte ismeretlen „C”-füzet publikálója.