Az kiabál, akinek a háza ég

Nézzük már meg – a közelmúltbeli eseteket katalógusba gyűjtve – milyen hely is valójában ez a becsületére oly kényes MTI-MTVA hírkomplexum.


Ilyen külügy minek nekünk?

Magyarország de facto külügyminisztere Szijjártó Péter, még de factóbb döntéshozója tudjuk, kicsoda. Mi a kérdés?



Gyomorrontás

Minden könyvet eléget, amelyik nem magyar? Ne aggódjon, gyógyítható!



A kaukázusi darázsfészek és a teljes dilettantizmus

A magyar kormány felkészületlenül jelentkezett a „Kit tud többet a Kaukázusról?” vetélkedőbe. Nem létező ismereteit a térségben több nyugati alapítvány munkatársaként huzamosabb időt eltöltő szerzőnk utólag igyekszik pótolni.






Tóta W.: Dubajozás Bakuban

Idén januárban meglehetős tömeg vonult végig Budapest belvárosán azzal a céllal, hogy megmutassa a világnak: nem leszünk gyarmat. A szervezett aktivistákon és a rajongókon kívül bizonyára ott masírozott rengeteg jó szándékú, naiv magyar. Ma ők is felismerhetik, hová vezetett a nagy fene szuverenitás, és hogyan lehet pénzt szerezni, ha az IMF-é büdös.




Amit a minisztériumban nem tudnak: Azerbajdzsán a nemzetközi jognak megfelelően adott kegyelmet

Van bája annak, ha a kormány saját bőrén tapasztalja meg, miért problémás kirúgni minden olvasni tudó szakértőt a minisztériumokból – például azért, mert nem jutnak el egy nemzetközi jogi egyezmény tizenkettedik paragrafusáig. Ami feketén-fehéren leírja, hogy Azerbajdzsán a nemzetközi jog tökéletes tiszteletben tartásával adhatott kegyelmet Ramil Safarov baltás gyilkosnak.


Tanév Rózsa árnyékában

Az azerbajdzsáni baltás gyilkos ügye és a nyomában kirobbanó magyar–örmény konfliktus némileg elterelte a figyelmet a tanévkezdésről. Pedig ez lesz az első olyan év, amikor az alsó tagozattól az egyetemekig maradéktalanul érvényesülhetnek Hoffmann Rózsa elképzelései.



TGM: Az örmény eset

Az egyszerű újságolvasó számára is nyilvánvaló kellett hogy legyen: ha kiadják a nacionalista azeri gyilkost hazájának, amelyben jelentős erők – beleértve Azerbajdzsán állam némely vezetőit – ünneplik ezt a pasast, aki álmában megölte baltával az egyik felebarátját mindössze azért, mert az illető örmény, akkor lehetséges, hogy elnöki kegyelemmel szélnek eresztik. Aki ezt a döntést Pesten meghozta, nincs eszénél. A magyar állam élén a nagyvilág ügyeiben eligazodni képtelen, agresszív és felelőtlen, vénülő kamaszok állnak.


Rendezzen nálunk vérfürdőt!

Európai és amerikai diplomáciai jelentések szerint az alábbi, azonos szövegű hirdetés jelent meg több közép-ázsiai és közel-keleti napilapban.


A köpönyeg

Legyünk jóindulatúak, és tételezzük fel, hogy az iskolaköpeny visszahozásával a kormány szándéka kivételesen nem az, hogy központilag vezérelt „értékeket” erőltessen a diákokra, hanem valóban az, hogy leplezze a társadalmi különbségeket. Csakhogy az iskolaköpeny a XXI. században pontosan annyira képes elfedni a szegénységet, mint kövér ember fejére húzott zacskó a túlsúlyt. Kilóg a (ló)láb.


Síri csend és nullaszag

Mint ismert, az Újszínház végül mégsem mutatja be Csurka István A hatodik koporsó című drámáját, mert erre kérte őket Tarlós István, és tudvalevőleg a főpolgármester dönt a budapesti színházak repertoárjáról. A premier elmaradása azért fájdalmas, mert ekkora rakás szart kőszínházban sose láthattunk volna, és az is kiderülhetne belőle, mit tesz az emberrel a széljobbos elmebaj.