Az a kérdés, hogy a magyar kapitalizmus a saját lehetőségeihez képest merre mozdul; a jelentésünk arról szól, hogy rosszabb irányba mozdult el - nyilatkozta a HVG-nek adott interjúban Balázs Zoltán, a Közjó és Kapitalizmus Intézet kuratóriumi elnöke.
Optimista helyzetértékelésben, megújulásba vetett hitben, sikerpropagandában ezúttal sem volt hiány. A hétköznapi magyar valóság azonban meg sem érintette az MSZP hétvégi kongresszusát.
A NATO-t lassan senki sem veszi komolyan. Líbiában katonai hibák sorát követik el a nyugati szövetségesek, közben Szíria és Irán egyesíti katonai erőit, Izrael emiatt is végveszélyben kezdi érezni magát. Mindezt elismeri Klaus Naumann, a NATO legfontosabb stratégiai tanácsadó testülete, a Katonai Bizottság nemrég leköszönt elnöke, a volt német vezérkari főnök, ámde a hvg.hu-nak adott exkluzív interjúban mégis alapvetően derülátónak mutatkozik.
A június végén lejáró soros magyar EU-elnökség általánosságban jó eredményeket ért el, de kétségtelenül árnyékot vetett rá, hogy Orbán Viktor miniszterelnök gyakran szembement az uniós szokásokkal, értékekkel. Más országokkal szemben Magyarországon nem állították takarékra a belpolitikát és a pártok között nem született megegyezés - nyilatkozta a hvg.hu-nak Balázs Péter, a Bajnai-kormány volt külügyminisztere, közgazdász, jelenleg a Közép-európai Egyetem (CEU) tanára.
Mahacskala neve már ismerősen, bár többségében azért még nem túl kellemesen cseng a magyar focidrukkerek fülében. Ide igazolt a múlt héten a kicsit talán többre tartott Dzsudzsák Balázs, és bár ideje javarészét Moszkvában tölti majd, jó tudni, hova is igazolt.
Egy dakota közmondás szerint magas lóról nagyot lehet esni. Márpedig Orbán Viktor most magas lóra szállt fel, amikor a bécsi Neue Kronen Zeitungnak kijelentette, hogy a soron következő kétharmados gazdasági törvényekkel meg akarja kötni a következő tíz kormány kezét.
2011. áprilisában Michael Douglas megerősítette, hogy feleségét, Catherine Zeta-Jones-t bipoláris depresszióval kezelik egy meg nem nevezett klinikán. A „Google Trends” nevezetű, igen hasznos alkalmazás szerint ekkor a „bipolar” szóra keresők száma a szokásos háromszorosára ugrott. Babarczy Eszter írása.
„Senkinek sincs szándékában itt valamiféle falat emelni. Ilyet csak bizonyos ellenséges imperialista, revansista körök terjesztenek Nyugat-Németországban”- mondta hajszálpontosan ötven évvel ezelőtt, 1961 június 15-én berlini nemzetközi sajtóértekezletén az NDK első számú vezetője, Walter Ulbricht. Nos, olyannyira nem volt szándékában senkinek sem ilyesmit csinálni, hogy alig hatvan nappal később, 1961.augusztus 13-ra virradó éjszaka Ulbrichték katonái és munkaszolgálatosai falat húztak egész Nyugat-Berlin köré. Megkezdődött a hidegháború újabb felvonása, gyakorlatilag egyfajta börtönné vált egész Kelet-Németország, de és méginkább a fallal körülvett Nyugat-Berlin. A Stasi akták kutatásért felelős berlini kormányzati hivatal helyettes vezetője, Jens Schöne a hvg.hu-nak adott interjúban állítja, hogy az NDK vezetőit nem a gonoszság hajtotta. Egyszerűen felismerték: ha nem húzzák fel a falat, akkor az NDK megszűnik létezni.
A kormány a felső középosztály és az elit javára igazítja át a nemzeti elosztásrend arányait egy olyan világgazdasági környezetben, amelyben az újra elosztható anyagi javak az elmúlt években drasztikusan csökkentek. Így a jövedelemátcsoportosítás csak az alsó rétegek státuszának sérülése árán hajtható végre. Mindeközben keveset tudunk arról, hogy a kedvezményezett rétegek jelen állapotukban képesek lehetnek-e a gazdaság dinamizálására.
A várt növekedés helyett csökkent a Tesco forgalma az első negyedévben hazai piacán a britek lanyha vásárlási kedve miatt, a külföldi érdekeltségeknél viszont nőtt az eladás.
Hatalmas győzelmet aratott Törökországban a most zajlott választásokon a kormányzó jobboldali nacionalista AKP párt, és személy szerint vezetője, Erdogan miniszterelnök, ám az áhított kétharmadot nem sikerült elérniük. A legnagyobb példányszámú török napilap, a befolyásos Hurriyet angol nyelvű változatának főszerkesztő-helyettese, Taylan Bilgic szerint a szavazók azt üzenték Erdogánnak: kedvelik őt, de azt nem akarják, hogy kontroll nélküli autokratikus hatalomra tegyen szert.
Végjáték az MSZP-ben? Szerintem igen. A végjáték lehet persze hosszan elnyúló is. Az elmúlt hetekben a párton belüli erőviszonyok a gyurcsányisták szempontjából, úgy sejlik, inkább romlottak, mintsem javultak. Miközben az internetes blogokon folyó viták tanúsága szerint is tovább mérgesedett a felek közötti konfliktus.
Magyarországon csupán egyetlen ember tudja biztosan, hogy ki lesz szeptembertől az Alkotmánybíróság elnöke, ez pedig Orbán Viktor. Ez sok mindent elárul arról, hogy milyen az új alkotmányos berendezkedés: durván egyoldalúvá válik az Alkotmánybíróság, nyilatkozta a hvg.hu-nak Tóth Gábor Attila alkotmányjogász, egyetemi oktató, a szuverén.hu főszerkesztője.
Még a kormányközeli hírportálokon is értetlenség és meglepően indulatos ellenszenv fogadta Réthelyi Miklós miniszter levelét, amelyben jelezte, hogy szeretné, ha az iskolákba még az évzárók előtt eljutna a Himnusz és a Szózat könnyebben énekelhető változata.
A társadalmat sokáig nem lehet hitegetni, nyilatkozta a hvg.hu-nak Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének vezetője, aki magánemberként bohócforradalmat hirdetett Árok Kornéllal, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének vezetőjével.
A német rendőrök 62 éves korukban mehetnek csak nyugdíjba, viszont kezdő fizetésük is már majd 800 ezer forint és nem bocsáthatók el. Ezért a magyar kollégák némely követeléseit nehezen érti Rüdiger Reedwisch, a legnagyobb német rendőrszakszervezet vezetője. Ám ha a magyar rendvédelmisek követeléseit jogosnak találják, kiállnak mellettük, jelentette ki a szakszervezeti vezető, aki egyben az Európai Rendőr Unió elnökségének is a tagja.
Eörsi Mátyás legutóbbi írásában felhívta a figyelmet, liberálisoknak és baloldaliaknak meg kell tanulniuk méltányolni azoknak az állampolgároknak az érzéseit, akiknek az álláspontjával egyébként, – például a trianoni békeszerződés megítélését illetően – nem érten ek egyet. Az érzelmi politizálást a baloldal átengedte a jobboldalnak, és ennek meg is fizette az árát – mutat rá a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője.
„Németországnak nincs oka bocsánatot kérni Európától, sem a spanyoloktól, sem általában az európai zöldség- és gyümölcstermelőktől” – utasítja vissza önérzetesen a vádakat Gaby-Fleur Böl, a berlini Kockázatelemző Intézet (Bundesinstitut für Risikobewertung, BfR) fő kommunikátora. Szerinte abból sokkal nagyobb baj származott volna, ha a német hatóságok lakatot tesznek a szájukra.
A digitális írástudás minimumának elsajátítása alanyi jogon járna minden rászorulónak, mert enélkül senki sem juthat megfelelő információkhoz, kiszorul az életet egyre inkább szervező közösségi és hivatalos színterekről. Így reagált a Magyar Bálint volt kulturális és oktatási miniszter Matolcsy György törvénymódosító javaslatcsomagjára, amely eltörölné a kötelező informatikaoktatást a felnőttképzésben.
A német megszállók 1944-ben nagy örömmel, sőt, meglepetéssel fogadták Horthy megszállás utáni zsidópolitikáját: a kormányzó hosszú hónapokra félreállt, nem törődött a zsidókérdéssel, hagyta a vidéki zsidóságot deportálni.
