Seres László: Miben hisz egyáltalán Barack Obama?
Bár az amerikai elnök helyenként, jobb híján, Bush külpolitikai megoldásaihoz folyamodik, hiányzik belőle a meggyőződés, a morális elkötelezettség, az elszántság és a vezetni tudás képessége.
Könnyebb lesz az elbocsátás – mit kockáztat a kormány?
A kormány belefogott az ország társadalmi átalakításának meglehetősen nehéz programjába. Várható, hogy ez további komoly társadalmi feszültségekkel fog járni. Az egyik ilyen terület a munka világa: a közszférában a kormány következetesen törekszik a dolgozók elbocsátásának megkönnyítésére, és most már a magánszektor van soron – állapítja meg Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója.
Lengyel László: Az orbáni karakter
Orbán Viktornál nincs kiegyezés. Kétfrontos harc van, politikai és gazdasági frontokon. A harc tárgya a gazdasági növekedési pálya, az európai beilleszkedés, a vagyonok és jövedelmek elosztása és újraelosztása, az állam, az életforma, a nyilvánosság szerkezete. A konfliktusok ellenőrizhetetlen összeütközések láncolatává válnak.
Eörsi László Heller Ágnes 1959-es leveléről
Érthető a kormánysajtó permanens támadása Heller Ágnessel szemben, hiszen egy olyan nemzetközileg elismert tudósról van szó, aki markánsan szembe mer szállni a hatalommal. Így került hirtelenjében elő Hankiss Ágnes, a Hamvas Intézet vezetője jóvoltából egy 1959-es levél, amelyet Heller az MSZMP KB-nak írt. Lám, mégiscsak jó valamire a levéltár is, nem kéne széthordani!
Deutsch Tamás: Bejegyzéseim trágár szavait továbbra is vállalom
Az európai gyakorlathoz képest Magyarországon élő és intenzív a társadalmi konzultáció –állítja Deutsch Tamás, fideszes európai parlamenti képviselő a hvg.hu-nak adott interjúban. Állítása szerint Bayer Zsolt soha életében nem volt és nem is lesz antiszemita.
A szinglik országa lettünk?
A magyar társadalom egyfajta „szingligyárként” működik, soha nem látott mennyiségben bocsátja ki a különböző korosztályokhoz, és mindkét nemhez tartozó, egyedülálló embereket. A reklámok, a média, de még a magas kultúra is folyamatosan az individualizmus, önálló lét dicséretét zengi. A bulvársajtó csámcsog a celebek válásain, lehetetlen magánéletén, a televízió pedig olyasfajta együttélési formákat népszerűsíti, mint az önként jelentkező villalakók túlélési show-ja.
Gémesi: bennünket nem kérdeztek meg az önkormányzati törvényről
Készül az önkormányzati törvény, de eddig erről a kormány nem kérdezte a Gémesi György vezette önkormányzati szövetséget. fFennáll a veszély, hogy a települések összevonásával, a finanszírozás központosításával a régi tanácsrendszerre emlékeztető struktúra jön létre, nyilatkozta a hvg.hu-nak Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Gödöllő polgármestere.
Jó békét kötött Károlyi, Rákóczi ellenében. Történelem másként
A Péter cárral tárgyaló II. Rákóczi Ferenc távollétében, 300 esztendeje, 1711. április végén kötötték meg a majd egy évtizedig elhúzódó szabadságharcot lezáró szatmári békeszerződést. A majtényi síkon szúrta földbe zászlait a kurucok 12 ezres serege, a katonák— császári kegyelemben részesülve – fegyvereikkel együtt térhettek haza. A békepaktumot kézjegyével ellátó Károlyi Sándor báró nem volt köpönyegforgató, s nem volt áruló, azt tette, amit tennie kellett. A korszak kutatója Mészáros Kálmán hadtörténészt az új megvilágítás hátteréről kérdeztük.
Fliegauf Benedek: Sok Stradivari hegedűt tüzelnek el mostanában
Tabukat dönt Fliegauf Benedek Womb (Anyaméh) c. filmje amely nagy sikerrel szerepelt több külföldi filmfesztiválon és április 7. óta a magyar mozikban is vetítik. A rendező a berlini filmfesztivál vendégeként tartózkodott a német fővárosban, amikor interjút adott a hvg.hu-nak, a filmje által felvetetett etikai kérdésekről, a magyar moziipar helyzetéről, terveiről.
A Heti Válasz alapítója eszményei meghiúsulásáról
Kell egy lap, egy környezettudatos szabadelvű konzervatív hetilap -- írta tíz éve, a Heti Válasz programadó cikkében Elek István, aki 2001-ben alapítóként, 2002 nyarától 2004 tavaszáig pedig főszerkesztőként jegyezte a hetilapot. Ám 2002 tavaszától szellemi programjának megvalósítása megnehezült, végül a hetilapot eladták. Alábbi cikkében a lap születésének körülményeiről ír.
Sebők János:„Holttest eladó, de ingyen is elvihető”
A világhálón olvastam, hogy egy beteg, idős asszony, miután már nem tudja kifizetni a felemelt árú, életmentő gyógyszereit, végrendelkezett, s a holttestét felajánlotta egy klinikának, mert eladósodott gyerekeinek az eltemettetésére se lenne pénzük.
Éger István: Az egészségügy csöndje a haldoklás csendje
Élesen bírálta az egészségügyi kormányzatot Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke. A hvg.hu-nak kifejtette: az egészségügyi dolgozóknak elegük van az ígérgetésekből, miszerint várjunk még egy kicsit, és minden jobb lesz. Többször a fejükhöz vágták, hogy miért van béke és csönd az egészségügyben, miért nincsenek demonstrációk. „Észre kellene venni, hogy az egészségügy területén ez a csend nem a béke csendje, hanem a haldoklás csendje” - mondja Éger.
Gazsó Ferenc: Az MSZP jövőtlen, szétporladó párt
A szocialista párt semmit nem tanult a hibáiból, most is ugyanazt a neoliberális szemléletet és politikai felfogást képviselik, amelynek nincs sem társadalmi hitelképessége, sem vonzereje. Politikájuk eladósította, gazdasági csődhelyzetbe juttatta az országot. Jelenlegi vezető csoportjuk alkalmatlan az ország irányítására, nyilatkozta a hvg.hu-nak Gazsó Ferenc szociológus, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára.
Amiért nyugdíjba kell küldeni a 62 éves bírákat
Ha az orvos, a tanár, a mérnök vagy a jogtanácsos 62 évesen nyugdíjazható, miért ne történhetne meg ez egy bíróval is? Mi a baj ezzel a rendelkezéssel? A bírákat eddig ért megkülönböztetés eltűnik, és ők is akkor mehetnek nyugdíjba, amikor az állampolgárok 99 százaléka. Az egyetemeken jogász túltermelés van, végzett jogászok ezrei nem tudnak a pályán elhelyezkedni, most majd mindenki „lépik egyet" – állítja szerző.
Járóka Lívia: A romaintegráció sikeréhez a romák is kellenek
A romák helyzete az elmúlt húsz évben Magyarországon fokozatosan romlott. A fordulat az EU, a tagországok kormányai és a helyi önkormányzatok mellett döntően a cigányságon áll vagy bukik. Fontos, hogy a tanult romák aktív szerepet vállaljanak közösségeik életében, szervezőként, tanárként, orvosként, vállalkozóként, - nyilatkozta többek között a hvg.hu-nak Járóka Lívia, fideszes európai parlamenti képviselő, szakmáját illetően szociálantropológus.
Halló, Finnország! Dráma vagy korszellem a szélsőjobb előretörése?
A turkui egyetem politikatudománnyal foglalkozó professzora, Ville Pernaa a friss finn választási eredmények nyomán biztosra veszi, hogy kormányra kerül a nyugati sajtó által szélsőjobboldalinak tartott Igaz Finnek párt, viszont e kormánynak rövid életet jósol. Szerinte elképzelhetetlen, hogy hazája kilépjen az euróövezetből.
Antal Attila: Meddig lehet az országnak két alkotmánya?
Az új Alaptörvényt a Fidesz-KDNP a nemzeti egymásra találás dokumentumának szánta, ez azonban félresiklott, többek között azon, hogy az alkotmányozást egyfajta „kormányzási rutintevékenységként” fogta fel. Az új alkotmánnyal szembeni éles hangok és tüntetések sorozata pedig minden eddiginél jobban rávilágít arra a húsbavágó problémára, hogy nem lehet egy országnak két alkotmánya.
A magyar demokrácia guminő: idomai szépek, életre nem kelthető
A „demokratikus minimum” hungaro-liberális változata olyan, mint a felfújható guminő. Tökéletesek az idomai, nem kér enni, nem veszekszik, mindig rendelkezésre áll – épp csak életre nem kelthető. Ezt a műszépséget űzik-hajszolják csodaszarvasként liberális honfitársaink húsz éve. A demokratikus minimum arról szól, hogy mindjárt az átmenet legelején megalkotjuk ideálisnak gondolt intézményrendszerünket, és akkor is ragaszkodunk hozzá, ha a nép láthatóan nincs rá felkészülve, ha nincs a közösség hasznára - írja Vértes László
Tehetetlen polgárőrök – Túrós András visszavonta interjúját
Túrós András tábornok, az Országos Polgárőr Szövetség elnöke visszavonta az előző nap a hvg.hu-nak adott interjúját. Attól tart, mondta, hogy a Jobbik ízekre szedi a polgárőrséget a parlamentben, ha szavai nyilvánosságra kerülnek. Különben is, állította, a vele készült beszélgetés nem aktuális. Pedig csak arról kérdeztük, a Jobbik utcai kampány-sorozatára milyen választ adnak a polgárőrök.
Ungváry Krisztián a zsidóüldözésről: ne fogjunk mindent a németekre!
A nemzeti együttműködés szellemében kellene széleskörűen megvitatni az alkotmánytervezetbe bekerült megállapítást, miszerint a magyar állam 1944 márciusában elvesztette önrendelkezését, amely csak 1990-ben állt vissza – javasolja Ungváry Krisztián történész. Szerinte ez így túlságosan leegyszerűsítő, gátolja a szembenézést a múlttal, ráadásul lehetőséget ad rá, hogy történeti kutatásokat az Alaptörvényre hivatkozva támadjanak.