Az alacsonyabb társadalmi státusú családok esetében az elkülönítés szinte garantáltan rosszabb iskolai körülményeket és alacsonyabb színvonalú pedagógiai munkát jelent, így pedig biztosan nem hatékony a felzárkóztatás - mondja Havas Gábor szociológus, aki szerint a közhangulat ugyan nem kedvez az integrációnak, deahol akarták, ott meg tudták csinálni. Interjú.
2011. március 2-án mutatták be a www.szigoruantitkos.hu weboldalt, amely a belső elhárítás és a kémelhárítás szigorúan titkos állományú (SZT) tisztjeinek adatait gyűjtötte össze életrajzok formájában. A média elsősorban ebben is a „listázás” lehetőségét látta, miközben elsikkadtak azok az információk, amelyek legalább annyira fontosak, mint az, hogy hány mai közszereplő adatai találhatóak az internetes tartalomszolgáltatás oldalain.
A Heves megyei Gyöngyöspatán polgárőrök masíroznak a Jobbik szervezésében. Sorozatos lopások és atrocitások miatt a helyiek nem érzik biztonságban magukat. A cigány családok is rettegésben élnek, mindenki fél mindenkitől. Hogyan jutottunk ide? Miért nem cselekedett időben a helyi kisebbségi önkormányzat, a helyi egyházközség, a helyi iskola? Vajon miért nem alakult meg már régen a helyi polgárőrség, bevonva a munkájába a cigányság normális életvitelű többségének képviselőit is? Megválaszolatlan kérdések.
A kormány szándékai szerint hamar kihullnak az oktatásból a hátrányos helyzetű fiatalok, őket majd kétkezi munkára szorítják. Vége az esélyegyenlőségnek, az integrált oktatásnak – vélekedik Magyar Bálint egykori kulturális és oktatási miniszter, az Eötvös József Szabadelvű Pedagógiai Társaság nemrégiben megválasztott elnöke.
Orbán alkotmánya a pártállami köztársaság torzszülöttjét teremti meg, fél év múlva pórul fog járni, és nem maradhat következmények nélkül mindaz a kormányzati disznóság, ami jellemzi a Fidesz politikáját. Hitében nem ingatja meg, hogy vereséget szenvedett, de nem szeretne az MSZP-ben „nótafa” lenni, nyilatkozta a hvg.hu-nak Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök.
Az amerikai dollár fantasztikus története végéhez érkezett, nem lesz többé monopolhelyzetet élvező kulcsvaluta, hamarosan további húsz százalékkal fog gyengülni. Ez nem horrorforgatókönyv, hanem elkerülhetetlen realitás - mondta a hvg.hu-nak a kaliforniai Berkeley Egyetem professzora, az egyik legtekintélyesebb devizatudós-szakember, akinek nemrégiben jelent meg a dollár hanyatlásáról szóló műve.
A beteg ember mindent megtenne azért, hogy visszanyerje az egészségét. Ezért gyakran esik áldozatul olyan sarlatánoknak, akik azzal hitegetik, hogy a birtokukban lévő elixír gyógyulást hoz minden bajukra – írja az e heti HVG-ben megjelenő írásában Simor András jegybankelnök, aki szerint a magas infláció kimondottan ártalmas. Úgy véli, ha már egyszer megfizettük az infláció megtörésének árát, nem szabad megengedni, hogy újrainduljon a spirál.
A napokban tartott választásokon a korábbinál is nagyobb bizalmat szavaztak az észtek annak a miniszterelnöknek, aki folyamatosan csak könnyet, verítéket tud ígérni, és e szavait be is tartja. De mi ebben a jó az észteknek? A hvg.hu-nak nyilatkozó kormánytanácsadó, a tallinni Konjunktúra és Gazdaságkutató Intézet igazgatója, Marje Josing az észt emberek eszét, továbbá józanságát, jövőorientáltságát méltatja.
„Hamburgeradó” bevezetését tervezi a hírek szerint a kormány. Az indoklás előzetesen megjelent Orbán Viktor ülésszaknyitó parlamenti beszédében: aki egészségtelenül táplálkozik, az járuljon hozzá magasabb összegekkel az egészségügy kiadásaihoz. A zöld ügyekből jól ismert „a szennyező fizet” elvnek megfelelően ebben az esetben az „egészségszennyező” potenciális beteg fizetne többet. Első hallásra jónak tűnik az ötlet, ám ha alaposabban belegondolunk, kicsit sok a „de”.
A Fidesz-kormány erős állami szerepvállalásra alapozott, cselekvésorientált kormányzást kíván megvalósítani. Ezek az államra, családra, kormányzásra, erőpolitikára vonatkozó szemléleti alapvetések jelen lesznek minden szakpolitikai döntésben, érvényesülnek majd minden átalakítási mozzanatban, és ezáltal – közvetve vagy közvetlenül – jelentősen kihatnak életkörülményeinkre is, jósolja Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatásvezetője.
A magyar politikai elit jelentős része – a pártvezetőktől a miniszterekig, a helyi kiskirályoktól a képviselőkig, pártállástól függetlenül (tisztelet a kivételnek) – komolyan azt gondolja, hogy bárhol, bármikor nyugodtan feltörölheti a padlót a magyar sajtóval és annak munkatársaival.
Amerikának nincs szüksége nemzetközi felhatalmazásra, simán bombázhatná Kadhafiékat, mindenféle ENSZ-engedély nélkül. Sőt, ezt a lehető legrövidebb időn belül meg is kell tennie – véli a híres amerikai elitegyetem, a kaliforniai UCLA professzora, Bush volt elnök munkatársa, az ismét életre kelni látszó neokonok csoportjának egyik szószólója. John Yoo megalapozottnak tartja, hogy az Egyesült Államok egyoldalúan tegyen határozott katonai lépéseket a líbiai diktátor megbuktatása érdekében.
Nemzetközi statisztikák nem igazolják a vendéglátóipar félelmét: ahol kitiltották a dohányosokat a vendéglők, ivók belső teréből, például Törökországban, ott is nőtt az érintett üzletek forgalma. Ha megszavazzák, két hét múlva az Országgyűlésben Heintz Tamás doktornak, Kaposvár fideszes országgyűlési képviselőjének 15 társával együtt benyújtott javaslatát, június elsejétől tilos lesz füstölni zárt, nyilvános helyeken. Sőt, amennyiben kiskorú tartózkodik az utastérben, a gépkocsikban is. A jövedéki bevétel elmaradásával érvelő dohánylobbi ezúttal gyengébbnek bizonyulhat az egészségvédőknél – reménykedik Heintz Tamás.
Nem lehet kétséges, ilyen nép, mint amilyen mi magyarok vagyunk, nincs még egy a világon. Ezt az elmúlt 24 órában ismételten bizonyítottuk, s a Besenyő család Pista bácsijának szép szavával kérdezhetjük: normálisak vagyunk?
Tarlós István főpolgármester sajtótájékoztatón jelentette be, hogy közteret neveznek el Budapesten Elvis Presley-ről, valamint az 1956-os magyarországi forradalom eseményeinek amerikai népszerűsítésében vállalt kiemelkedő szerepéért post mortem Budapest díszpolgárává avatják.
Idén Izraelben is ünnepeltek az Oscar átadása után, a rövid dokumentumfilm kategóriájában ugyanis egy Tel Avivi iskoláról készült „Strangers No More” , „Már nem idegenek” cimű film nyerte el a szobrocskát.
Művészet a cenzúra légkörében címmel jelentetett meg cikket legfrissebb számában a Die Zeit liberális hetilap.
Korszakváltást jelez a politikában és a médiában egyaránt, ahogy a néhány héttel ezelőtt még Németország jövendőbeli kancellárjaként sztárolt Karl-Theodor zu Guttenberg német védelmi minisztert lemondásra kényszerítették – mondja a hvg.hu-nak adott telefoninterjúban az egyik legtekintélyesebb európai média-személyiség, Ernst Elitz, aki évtizedeken át első számú vezetőként, intendánsként irányította a német közszolgálati rádiót, a Deutschlandfunkot.
Két évvel ezelőtt a Magyar Újságírók Szövetsége felterjesztette őt Kossuth-díjra, aztán mégsem kapta meg. A döntéshozók nyilván nem tartották rá érdemesnek a műfaj klasszikusát, vagy úgy gondolták, gondolják, hogy még várhat. És még fejlődhet is, hiszen csak 90 éves.
Radnóti Sándor alábbi levelében megjegyzéseket fűz ahhoz az interjúhoz, amelyet a hvg.hu készített Boros Jánossal, a Filozófiai Intézet igazgatójával. A hvg.hu főszerkesztője válaszol.
