Az MSZP nem engedheti meg magának a „csendes” kampányt, számára létkérdés az erős kampány, így talán sikerül 10 százalékról 20 százalékra feltornásznia a támogató szavazatok arányát. Ha viszont beindul április előtt valami verseny, annak az MDF és az LMP lehetnek a kárvallottjai – mutat rá Halasi Endre, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója
Sebők János nemrég cikket írt Overdose-ról, s a körülötte kialakult jelenségről. A cikket többen kritikusan fogadták, köztük Farkasházy Tivadar, akinek válaszát nemrég közöltük. Az alábbiakban Sebők reagál a vele szemben elhangzott bírálatokra.
Szakmai hibák sorozatát követte el a Nemzetbiztonsági Hivatal a cigányok ellen elkövetett gyilkosságsorozat földerítése során. Valószínű, hogy a hibák négy, de lehet, hogy hat ember életét követelték – derült ki Gulyás Józsefnek, a Nemzetbiztonsági Bizottság szabaddemokrata tagjának péntek délutáni, a budapesti Fehér Házban tartott sajtótájékoztatóján. Ezek után felvethető a kérdés: a felelősségre vonás megint elmarad
Mesterházy Attila miniszterelnök-jelöltet simán jóváhagyta ugyan a szocialista választmány, ám tapintatosan elkerülték, hogy bármit is tisztázzanak az elmúlt évek gyászos szereplését illetően.
„Lényeges, hogy megkülönböztessük magunkat, programunkat, személyiségeinket, arcunkat, filozófiánkat, értékrendünket azokétól, akik első helyen felelősek azért, hogy az ország ide jutott. Ne felejtsük el, hogy a magyar gazdaság és társadalom rendkívül mély válságot él át és ezért a politikai felelősséget a Medgyessy-Gyurcsány kormány viseli, amelyben az SZDSZ integráns részt vállalt" - hangsúlyozta többek között Bokros Lajos a hvg.hu tudósítójának. Kitérő választ adott arra, hogy megszavazná-e a költségvetést.
Az internet segítségével teremtenek nyilvánosságot, megújították a nyelvet, legendának tartják a holokausztot, dicsőséges epizódnak a nyilas vészkorszakot, ősmagyar hit a krédójuk, félkatonai szervezeteket, népfőiskolát hoznak létre országos hálózattal, alternatív, csak magyar cikkeket áruló boltokban vásárolnak, nemzeti rockot hallgatnak – mindinkább szembe ötlők, mind több hívet toboroznak, főként az ifjúság körében, a társadalom minden szegmensét lefedő, a Jobbikhoz szorosan kötődő szubkultúrák. Ezt a jelenséget elemzi Jeskó József, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója.
Oldalunkon nemrég közzétettük Sebők János írását Overdose-ról, a magyar csodalóról. A cikk számos megállapításával vitatkozik Farkasházy Tivadar, alábbi hozzászólásában.
Nem tudható, a könnyített fegyvertartás mennyiben nehezítené meg a bűnözők dolgát. Viszont biztos, hogy az önbíráskodó, bosszúálló pszichopaták lehetőségeit kitágítja. Ezért azután nagyon óvatosan kell hozzányúlni a szabályozáshoz.
„Elképzelhető, hogy ha minden kötél szakad, csak a minimális hírszolgáltatásra vállalkozunk. A közbülső időszakban pedig folyamatosan tudós emberek lesznek a képernyőn, akik arról beszélnek majd a nyilvánosság előtt, hogyan juthatott idáig a politika és a magyar televízió kapcsolata” – fejtette ki a hvg.hu-nak Kapuvári Gábor, az MTV képzési és fejlesztési osztályának vezetője, és az Üzemi Tanács (ÜT) másodszor is megválasztott elnöke. Ebben a minőségében beszél az MTV sztrájkbizottságának megalakulásáról.
A hazai politikai élet viszonylag új szereplőjének, a Jobbiknak gyors térhódítása aggodalmat keltett a társadalom számos csoportjában. Tény, hogy a párt az eddig szocialista fellegvárnak tartott Borsod megyében a legutolsó EP-választáson nemcsak utolérte, de le is előzte az MSZP-t. Az okokról kérdeztük Varga László miskolci MSZP-s parlamenti képviselőt, a Societas (a Fiatal Baloldal utódszervezete) országos elnökét, Riz Gábort, a Fidesz borsodi 5. sz. választókerületének elnökét, Horváth Lászlót, az SZDSZ megyei elnökét; továbbá Egyed Zsoltot, a Jobbik megyei elnökét, és Kisgergely Andrást, a Jobbik ózdi elnökét.
Nem a jóléti állammal van a baj, hanem azzal, hogy a magyar gazdasági elit félti jövedelmét és nem hajlandó magasabb adók formájában finanszírozni a valós problémák – így például a romák integrálódásának - költségeit, állítja Németh György szociológus-közgaszdász, reflektálva Novák Zoltán legutóbbi írására.
A pszichodráma magyarországi meghonosítója, a csoportdinamika, a szociometria művelője, a „közösségek rejtett hálózatának” térképezője ma lenne száz éves. Az ország leghíresebb gyermekpszichológusa, a szabadelvű marxistává lett, ám éppen a kommunizmus alatt meghurcolt Mérei Ferenc mindig úgy gondolta, hogy amit művel, az sem nem tudomány, sem nem művészet, hanem mindkettővel felérő külön műfaj.
Kedd délelőtt Budapesten bemutatták a volt MDF-es országgyűlési képviselő, Debreczeni József közíró Arcmás című, Orbán Viktorról szóló kötetét. A hvg.hu-nak interjút adó szerző szerint a húsz éve létrehozott politikai berendezkedés gyökeres átalakítása várható.
A H1N1-vakcina kezdetben teljes egészében háziorvosi monopóliumként indult beadását megkezdték a közegészségügyi oltópontok is. Kérdés, hogy ez mennyiben változtat a járványkezelés távlati felfogásán. A betegség tesztelésével, a prevenció oltáson kívüli módozataival, a vakcina beadásának fakultatív, illetve kötelező jellegével összefüggő kétségeink sem oszladoztak.
Van egy csodalovunk, akiről április végén még azt gondoltuk, hogy körbenyeri a világot, s a magyar név megint szép lesz, méltó régi, nagy híréhez. Ehelyett a „mi Dózink” már első hazai versenye után lesántult, s manapság egyre többen emlegetik ama állatorvosi lóként, talán nem is alaptalanul.
A Jobbik esélyeit elemzi legfrissebb bejegyzésében Török Gábor politológus. A kampány eseményei meghatározóak lehetnek abban, hogy ki tud-e törni a Jobbik a kispártiságból, s jelenlétével meg tudja-e alapvetően változtatni a magyar pártrendszert – olvasható a blogon.
Leginkább egy Möbius-szalagra hasonlít az MSZP utóbbi nyolc évben befutott pályaíve. Ugyanoda jutott vissza, ahol 2001 őszén volt. E diagnózis persze aligha a népszerűségi mutatókra vonatkoztatandó. Sokkal inkább a lehetséges „választási csúcskáderek” konfigurációjára.
Folytatjuk két hete elkezdett videós sorozatunkat: íme a HVG 30. születésnapjára készült animációs film harmadik része!
Amikor a két pólusképző politikai erő támogatottsága között nagyságrendi különbség van, amikor a választók fele a bizonytalanok táborát erősíti, amikor a szélsőségek felerősödnek és a társadalmi szolidaritás a minimum szintet sem éri el, és amikor a közéletben egyszerre van jelen a mély apátia és a hisztéria, olyankor – ha meg akarjuk érteni a kialakult helyzetet – érdemes a szokásos felszínkarcolgatás helyett egy kicsit mélyebbre menni az okok és következmények erdejében.
A „cigánykérdés” akkor fog igazán komolyra fordulni – véli a kisebbségek országgyűlési biztosa –, ha a középosztályi létre törekvő kisebbségi értelmiség eléri azt a kritikus tömeget, amikor már érdemben tud és mer fellépni saját érdekében.