Az EU kedvezően értékeli Horvátország csatlakozási kérelmét

Az Európai Bizottság kedvező véleményt adott Horvátország EU-csatlakozási kérelméről, s azt javasolja a tagállamoknak, hogy kezdjék meg vele a csatlakozási tárgyalásokat.

  • unknown unknown
Az EU kedvezően értékeli Horvátország csatlakozási kérelmét
Ezt jelentette be kedden az Európai Parlamentben Günter Verheugen bővítési és Chris Patten külkapcsolatokért felelős biztos. Az EU döntéselőkészítő és végrehajtó testülete strasbourgi ülésén fogadta el a kérelmet értékelő állásfoglalását, amely a tagállamoknak szóló ajánlást is tartalmazza. A csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontjára nem tett javaslatot.



"A bizottság úgy véli, hogy Horvátország megfelel (az uniós tagság) 1993-ban Koppenhágában megállapított ismérveinek" - jelentette ki az EP plenáris ülésén Patten. A horvát csatlakozási törekvések útjában álló eddigi legnagyobb akadályra utalva hozzátette, hogy Zágráb teljes mértékben együttműködik a délszláv konfliktusokban elkövetett háborús bűncselekmények ügyében eljáró hágai Nemzetközi Törvényszékkel.



A bizottsági állásfoglalásban az is szerepel, hogy a csatlakozási előkészületekkel összefüggésben az EU-nak ki kell terjesztenie a Horvátország esetében alkalmazott megfigyelési mechanizmusokat. Ezekkel a jövőben a kisebbségek jogainak védelmét, az igazságszolgáltatás reformját, a menekültek visszatérését és a korrupció elleni harcot szolgáló intézkedéseket is fokozott figyelemmel kísérik. Patten szerint a bizottság azt is tekintetbe vette, hogy noha a horvát igazságszolgáltatás rosszul szervezett és óriási ügyhátralékkal küszködik, a függetlenségéhez nem férhet kétség.



Horvátországnak a szomszédaihoz fűződő közelmúltbeli viszonya nem alakult zökkenőmentesen - nehéz határvitái támadtak Szlovéniával -, de a decemberi választások után hivatalba lépett kormány készséget mutatott ezek ésszerű, a kölcsönös megértésen alapuló rendezésére - tette hozzá a biztos.



A horvát csatlakozási törekvések legfontosabb akadálya mindeddig az volt, hogy az EU - pontosabban egyes tagállamai - nem tartották kielégítőnek azt az együttműködési készséget, amelyet Zágráb a hágai törvényszékkel szemben tanúsít. Hollandia és Nagy-Britannia emiatt még az EU és Horvátország közötti stabilizációs és társulási megállapodást sem ratifikálta.



Az utóbbi hónapokban e téren is javult a helyzet: Horvátország két volt tábornokot és több más, hozzájuk hasonlóan háborús bűncselekmények elkövetésével vádolt személyt átadott a törvényszéknek. Továbbra is függőben van azonban a 2001-ben vád alá helyezett Ante Gotovina tábornok kiadatásának ügye, amely eddig ugyancsak minden alkalommal szóba került Horvátország felvételi kérelmével kapcsolatban.



A parlamenti beszámoló után Patten nem kívánt találgatásokba bocsátkozni arról, hogyan alakulhat ezek után a brit és a holland álláspont. Úgy vélekedett azonban, hogy mindkét ország tekintetbe fogja venni a legutóbbi fejleményeket, valamint azt is, hogy Carla Del Ponte, a hágai törvényszék főügyésze szerint Zágráb immár teljes mértékben együttműködik a törvényszékkel.



Az EU-tagság gazdasági feltételeivel kapcsolatban Verheugen megállapította, hogy Horvátország működő piacgazdaságnak tekinthető, és középtávon képes lesz arra, hogy megbirkózzon az uniós piacon folyó verseny támasztotta követelményekkel is. A tagállamoknak a bizottsági állásfoglalás alapján - és immár 25-ös körben - a júniusi csúcsértekezleten kell dönteniük arról, megkezdik-e Horvátországgal a csatlakozási tárgyalásokat, és ha igen, mikor. (MTI)

Milyen hatása lehet az új, 3 százalékos kamatozású lakásvásárlási hitelnek?

Orbán Viktor bejelentése alapján 3 százalékos kamatozás mellett kaphatnak lakáscélú jelzáloghitelt azok, akik első ingatlanjukat vásárolnák meg. De mennyit nyerhetnek az érintettek az új kölcsön indulásával? Hogyan hathat az új támogatás a lakáspiacra? Milyen feltételei lehetnek? A Bankmonitor szakértői elemezték a bejelentést.