Az eset még június 2-án történt. Egy földi radarállomás - amelyet Norvégia telepített Litvániába, hogy erősítse a NATO-ba március végén belépett három balti állam, Lettország, Litvánia és Észtország légvédelmét - azt észlelte, hogy egy IL-18-as repülőgép az orosz légtérben, nagyon alacsonyan, a felszín közelében repülve Észtország határaihoz közelít.



A NATO helyi légvédelmi parancsnoksága megpróbálta felvenni a kapcsolatot az orosz repülő pilótájával, de mert ő nem felelt, utasítást adott az egyik litvániai légitámaszponton riadókészültségben várakozó két belga F-16-os vadászgépnek a felszállásra.



A gépek a földi irányítás által megadott pontra repültek, de végül nem találták ott az orosz gépet, amely valószínűleg idejében visszafordult. Az IL-18-asokat az orosz haderő elektronikus felderítésre használja, és az akciónak belga szakértők szerint valószínűleg a NATO által a balti köztársaságokba telepített légvédelem "tesztelése" volt a célja.



A három balti állam március végén lépett be a NATO-ba, és ezzel csatlakoztak a katonai szövetség egységes légvédelmi rendszeréhez is: mivel azonban gyakorlatilag nincs légierejük, a többi NATO-tag vállalta légterük biztosítását, és ennek keretében állomásozik náluk március 29. óta négy belga vadászgép.



A belgák három hónapig, azaz június végéig tartják a Baltikumban gépeiket, július elsejétől Dánia veszi át tőlük ezt a feladatot. A belga repülők eddig csak gyakorló bevetéseket hajtottak végre: ez volt az első éles bevetésük. Egyébként a riadóztatás után, a behatolás helyszínére sietve szuperszonikus sebességgel húztak el a lett főváros, Riga felett, ezzel hangrobbanást - egyes helyi lakosok között pánikot - okozva. (MTI)