„Fenyegetnek a hátunk mögött, korlátoznak a mozgásunkban. Mindenhol szemek vannak. Az ellenség előttünk és mögöttünk van” – írta kétségbeesett levelében Oszáma bin Ládennek még valamikor januárban Irakból Abu Muszab az-Zarkávi. A koalíciós erők és az iraki hatóságok elől bujkáló jordán terrorista állítólag segítséget akart kérni az al-Kaida szintén bujkáló vezérétől, azaz csak akart volna, mivel útban a levelet az amerikaiak még februárban Észak-Irakban elcsípték. Zarkávi levelében emberhiányról, a felkelők csökkenő lelkesedéséről és a minden sarkon rájuk leselkedő veszélyekről panaszkodott.

Az amerikai The New York Times napilap egy nemrég megjelent cikkében megkérdőjelezi, hogy Zarkávi állna az iraki merényletek, emberrablások és lefejezések mögött, ahogy azt a washingtoni vezetés – azon belül is elsősorban Dick Cheney alelnök – feltételezi. A jordán férfi Egység és Szent Háború nevű szervezetének becslések szerint 50 és 100 „külföldi harcos”, s közel ezer, egykoron Szaddám Huszeinhez hű iraki lehet a tagja, ám a szervezetről ezen kívül kevés az információ. Európai hírszerző szolgálatok mindazonáltal gyanítják, hogy a 13 éve még szexuális bűncselekmények miatt elítélt Zarkávi szervezete követné el a merényletek többségét. „Nem hiszem, hogy Európában vagy a Közel-Keleten komolyan elhinnék azt, amivel az Egyesült Államok (a szervezetet) vádolja” – nyilatkozta egy neve elhallgatását kérő európai hírszerző tiszt a napilapnak. „A férfi menekül. Megpróbál kibújni az őt üldöző amerikai erők elől, s minden este változtatnia kell a búvóhelyét. Nehéz elképzelni, hogy eközben Irak négy sarkában képes lenne azokat a merényleteket megszervezni és végrehajtani, amivel egyesek őt vádolják.”

A szeptember 11-ei merényleteket követően a jordán titkosszolgálaton kívül gyakorlatilag senki nem ismerte Zarkávit. A Jordánia erőszakos iszlamizálásán – eddig sikertelenül - tevékenykedő terroristája 2003 februárjában lett világszerte hírhedt, amikor az amerikai diplomácia feje, Colin Powell az ENSZ-ben Oszama bin Laden munkatársaként emlegette. Powell akkor úgy nyilatkozott, hogy az al-Kaida vegyi fegyverszakértőjeként ismert Zarkávi Szaddám Huszein vendégszeretetét élvezi Bagdadban, ahol ráadásul még egy tucatnyi emberből álló al-Kaida sejtet is alapított. George W. Bush elnök és Cheney alelnök Zarkáviban látja a kapcsolatot Szaddám Huszein és az al-Kaida között.

Ugyanakkor az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) semmilyen bizonyítékot nem talált arra a Fehér Ház állítására, legalábbis ez derül ki abból a CIA-jelentésből, amit az ügynökség október elején tett le Cheney asztalára. Arra sincs a titkosszolgálatnak bizonyítéka, hogy az amerikaiak iraki inváziója előtt Szaddám Huszein szárnyai alá vette volna a terroristát. A szeptember 11-ei eseményeket vizsgáló bizottság júniusban közzétett jelentésében sincs utalás a bukott iraki rezsim és az al-Kaida kapcsolatára. Cheney azonban – ugyancsak a CIA-jelentésre hivatkozva – arról is beszámolt, hogy szeptember 11. előtt Zarkávi kiképzőtábort létesített Afganisztán nyugati részén, s az amerikai terrorakciókat követően Bagdadba költözött.

Az amerikai hatóságok szerint szeptember 11. után a jordán aktivista szoros kapcsolatot épített ki az észak-iraki kurd Anszar al-Iszlám szervezettel, de ez éppen nem bizonyítja a Huszein-kapcsolatot. Az Anszar al-Iszlám ugyanis kifejezetten azért alakult, hogy megdöntse a diktátor hatalmát. Nagyobb a valószínűsége annak, hogy Zarkávi nem Irakkal, hanem Iránnal és Szíriával ápol jó kapcsolatokat, sőt szeptember 11. után Iránban is időzött egy darabig, egy internetes oldalon pedig ördögnek nevezte Szaddám Huszeint.

Zarkávi nemhogy nem partnere, egyenesen riválisa Oszama bin Ladennek – idézett a jordánt jól ismerő terrorelhárítókat a The New York Times. Eszerint zarkávi csoportja és az al-Kaida verseng egymással, hogy melyikük tud több, elsősorban európai embert toborozni a saját szervezetébe. Ezt támasztja alá, hogy az Egység és Szent Háború egyik Németországban, 2002-ben letartóztatott tagja ugyancsak a két szervezet közötti rivalizálásról vallott a német nyomozóknak.

A Zarkávi által Bin Ladennek írt, de később az amerikaiak kezébe került levél is arról árulkodott, hogy az Egység és Szent Háború az al-Kaidától függetlenül, bár ugyanazért a célért küzd. A levelet Zarkávi, mint vezető írta egy másik szervezet vezetőjének, együttműködést ajánlva a közös célok eléréséért. A levélben azt is jelezte, hogy elképzelései szerint bin Laden zászlaja alatt tevékenykednének majd az Irakba küldött al-Kaida-tagok, de ha az al-Kaida nem küld katonákat a közel-keleti országba, akkor – mint azt a levélben a jordán terrorista kifejtette - nem tudja bin Ladent és szervezetét komolyan venni. „Testvérek vagyunk és egy viszály nem fogja megkérdőjelezni a barátságunkat” – írta.



Jason Burke: al-kaida – a hvg.hu könyvajánlója és nyereményjátéka