A jelenleg érvényben lévő uniós szerződés az elnök kizárólagos jogkörébe utalja a biztosok visszahívását, cseréjét; az európai parlamenti (EP) képviselők bizalmatlansági indítványát csak „komolyan megfontolni” köteles. Az idén nyáron mandátumot szerzett képviselők azonban nem érik be ennyivel.



A legnagyobb EP-frakció, a jobbközép Európai Néppárt azt kérte, Barroso vegye komolyan fontolóra annak a biztosnak az eltávolítását, akit a parlament megvétóz. Az európai szocialisták - a második legnagyobb csoport - pedig nem kérik, hanem egyenesen igénylik adott esetben ezt a lépést. Jan Marinus Wiersma frakcióvezető-helyettes újságíróknak úgy nyilatkozott: át kell helyezni, vagy le kell váltani a bizalmat nélkülöző biztost.



A harmadik legerősebb frakció, a liberálisok vezetője ésszerűtlenül gyengének nevezte a jelenlegi szabályozást, és a jogosítványok radikális újragondolását sürgette. Graham Watson szerint meg kell állapodni abban, hogy „ha egy biztos elveszti az EP képviselői kétharmadának bizalmát, akkor cselekedni kell”; a biztosnak mennie kell.



Tegnapi strasbourgi parlamenti beszédében Barroso arról szólt: véleménye szerint megtette az ésszerű és szükséges változtatásokat. Felhívta a figyelmet, hogy a bizottsági tagok jelölése a tagállamok joga, így a felelősségvállalásban is osztozniuk kell. Ígéretet tett arra, hogy nyitottan és átláthatóan fognak dolgozni Európáért. Kérte az EP-képviselőket, szavazataikkal adjanak zöld jelzést az új bizottságnak munkája megkezdéséhez.



Európai parlamenti források arra számítanak, Barroso csapata 440 szavazattal léphet hivatalba: 210 néppárti, 160 szocialista és 70 liberális voksot jósolnak ma délre. Barroso reméli, legalább akkora támogatást kap a csapat, mint ő maga elnökjelöltként júliusban; ez adna kellő legitimitást a bizottságnak. Akkor 413 képviselő szavazott igennel; a voksok 58 százaléka birtokában kezdhetett munkához.



A frakciók időközben megállapodtak egy konszenzusos szövegtervezetben, amely rögzíti az EP jogainak kiterjesztését személyi kérdésekben. Eszerint az EP az Európai Bizottság egy-egy tagjával szemben külön is tehet egyedi bizalmatlansági indítványt; ekkor Barrosonak menesztenie kell a megvétózott biztost, vagy érdemben meg kell tudnia védenie a parlamenttel szemben. Nagyon fontos változás, hogy ciklus közbeni csere esetén új biztos nem léphet hivatalba, illetve nem vehet át új hatáskört parlamenti meghallgatás és jóváhagyás nélkül. Az EP valószínűleg 2007-től gyakorolhatja majd új jogait, amikor az új Alkotmányos Szerződés hatályba lép, és Javier Solana külügyminiszterként a bizottság tagja lesz.



Uniós források úgy tudják, hogy Barroso kész aláírni a megállapodást. (euro.hu)