Hivatalosan is pártelnök lett Jörg Haider

Jörg Haider karintiai tartományi elöljárót (miniszterelnök) a Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) nevű új párt vezetőjévé választották.

  • MTI MTI
Hivatalosan is pártelnök lett Jörg Haider

A BZÖ alig két hete az Osztrák Szabadságpártból (FPÖ) szakadt ki, amelynek egykoron Jörg Haider volt az országos elnöke. Az 55 esztendős politikust ellenszavazat nélkül, egy tartózkodással választotta meg elnökké a több mint félezer küldött a párt alapító kongresszusán.

A narancssárga választási szín alatt fellépő BZÖ az alapokmánya szerint mindenekelőtt "a lehető legnagyobb szabadságért lép fel a gondoskodó és elrendező állam keretei között", az 1848-as forradalom tradícióihoz, valamint a szabadságszerető társadalom eszméihez tartja magát.

A párt úgy véli, hogy "a visszaélésre hajlamos szociális állam" modelljét a családokat előtérbe állító szociális háló kialakításával kell átalakítani.

Haiderék szerint az EU bővítésének nagyobb stabilitáshoz kell vezetnie, ami megköveteli az egyesülési folyamatban "az eltérő gyorsaságú fejlődési dinamikák koncepciójának" a figyelembe vételét. A BZÖ szerint az EU-n belül így szükség van a "magot képező" államok intenzívebb együttműködésére.

Haider már korábban bejelentette, hogy az új párt - amely a Wolfgang Schüssel néppárti kancellár vezette kormányban átvette az FPÖ-től a kisebbik koalíciós partner szerepét - a középrétegek érdekében lép fel, és mindenekelőtt közöttük keres támogatókat.

A politikus szerint a BZÖ a globalizáció elleni küzdelmet, a szociális piacgazdaság alapelveihez való visszatérést, a kisemberek és a kisüzemek védelmét tekinti elsődleges feladatának.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?