Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság Európa legnagyobb szigetcsoportján fekszik, a kontinenstől a La Manche csatorna választja el. Területe 242 514 négyzetkilométer, a 60,4 milliós lakosság (2005-ös becslés) 81,5 százaléka angol, 9,6 százaléka skót, 4,2 százaléka ír, 1,9 százaléka walesi, 2,8 százaléka pedig indiai, pakisztáni és egyéb nációból származik. A népesség 67 százaléka az anglikán vallást követi, 13 százaléka katolikus, 7 százaléka presbiteriánus, 4 százaléka egyéb vallású, 9 százaléka felekezet nélküli. A hivatalos nyelv az angol, a főváros a 2001-ben 7,2 millió lakosú London, a hivatalos pénznem a font sterling.

Gazdaság

Nagy-Britannia a világ egyik legfejlettebb ipari országa, gazdasága bármely másik EU-tagállaménál nagyobb önállósággal bír. Az ipar egyre többet veszít jelentőségéből s átadja helyét a pénzügyi és üzleti szektornak. A lakosság 2 százalékát foglalkoztató mezőgazdaság az ország élelmiszer-szükségletének 60 százalékát fedezi. A szigetország meghatározó pénzügyi, kereskedelmi központ, idegenforgalma is jelentős. A GDP növekedése 3,2 százalékos, az egy főre jutó GDP 29 600 amerikai dollár, a munkanélküliségi ráta 4,8 százalék, az inflációs ráta 1,4 százalék volt 2004-ben.

Történelem

Az Anglia és Wales, majd Skócia és Írország egyesülésével létrejött királyságból 1921-ben szakadt ki Írország egy része, de Észak-Írország Nagy-Britannia része maradt. Az ír kérdés megoldatlansága ma is komoly belpolitikai probléma. 2000 januárjában Skóciának 1707 óta először önálló parlamentje lett, és megalakult a walesi nemzetgyűlés is, amelynek nincs törvényhozási joga, de átvette a londoni walesi ügyek minisztériumának feladatait. Nagy-Britannia a 19. század vezető hatalma volt, fénykorában a Föld negyede a Brit Birodalomhoz tartozott. A múlt században ennek helyébe a Nemzetközösség lépett, a mindkét világháborúban győztes, de befolyásából veszítő Nagy-Britannia modern és virágzó európai nemzetté vált.

Államszervezet

Nagy-Britannia alkotmányos, örökletes monarchia, parlamentáris kormányformával. Az államfő az uralkodó, akinek hatalma lényegében reprezentatív jellegű, a trónon 1952. február 6. óta a Windsor-házhoz tartozó II. Erzsébet ül. A törvényhozó hatalom az uralkodót és a kétkamarás parlamentet illeti. A felsőházi tagság részben örökletes, részben adományozható. A 659 alsóházi képviselőt általános, titkos, egyenlő és közvetlen választásokon, a 18. életévüket betöltött állampolgárok választják öt évre. Nem szavazhat és nem választható képviselővé a lordok házának 98 örökletes jogú tagja, aki születése előjogán még egy-két évig - a lordok háza reformjának lezárásáig - a felsőház tagja marad, az egyházak vezetői, lévén tagjai a brit parlament felsőházának. A listás jelölésen és egyéni körzeteken alapuló arányos képviseleti rendszer csak a skóciai parlamenti és a walesi nemzetgyűlési választásokon érvényesül, a brit parlamenti mandátumot egyszerű többségen alapuló választáson osztják, minden körzetben a legtöbb szavazatot kapott jelölt győz.

A parlament hagyományosan legnagyobb két ereje a Munkáspárt és a Konzervatív Párt, de harmadikként jelen van a Liberális Demokrata Párt is. Az 1997. május 1-jei választásokon a Munkáspárt 18 év után győzött, kormányt a pártot 2001-ben újabb választási sikerre vezető Tony Blair alakíthatott.