Az amerikai diplomaták túszul ejtését és 444 napi fogságban tartását végrehajtó egykori diákok szerint Ahmadinezsádnak semmilyen szerepe nem volt az akcióban. Az iráni iszlám forradalom viharos napjaiban ő ehelyett az egyetemek baloldali és kommunista diákjainak felgöngyölítésén fáradozott. A hosszú túszügy egész ideje alatt a baloldal ellen agitált és írt.

A The Washington Times című amerikai lap csütörtöki számában több volt amerikai túsz azt állította, hogy az új iráni elnökben felismerte az egyik fogva tartóját. Egyikük bizonygatta, hogy Ahmadinezsád ki is hallgatta őt.

Abbasz Abdi, a túszakciót végrehajtó diákcsoport hat vezetőjének egyike azt mondta, hogy a megválasztott iráni elnök nem volt sem a követségfoglalók, sem az őrök között. Mohszen Mirdamadi, egy másik volt követségfoglaló szintén cáfolta, hogy Ahmadinezsád részese lett volna a túszügynek. Abdi és Mirdamadi ma a demokratikus változások, a reform szószólói, és így szemben állnak az őskonzervatív megválasztott elnökkel.

Mohammad Ali Szajed Nezsád, Ahmadinezsád barátja elmondta, hogy ő és a megválasztott elnök sikertelenül érveltek a szovjet nagykövetség elfoglalása mellett. Ahmadinezsád váltig ellenezte az amerikai követség elleni támadást, mert az szerinte Irán nemzetközi elítélését vonná maga után.

Ahmadinezsád a nyilatkozók szerint csak akkor adta fel ellenkezését az amerikai nagykövetség elfoglalásával szemben, miután a forradalom vezetője, Khomeini ajatollah támogatását fejezte ki az akció iránt, de a megválasztott elnök nem vett részt abban.