szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

1945. november 20-án kezdődött meg a II. világháborúban aktívan közreműködő, háborús bűnökkel vádolt náci vezetők pere.

A tölgyfa borítású 600-as terem a nürnbergi igazságügyi palotában még mindig megvan, de csak kevés kiírás utal történelmi helyszínre. Hét közben ma is tárgyalások folynak a teremben, hétvégén látogatható.

A 600-as teremben kezdődött el hatvan évvel ezelőtt, 1945. november 20-án  a náci vezetés tagjait felelősségre vonó per, amely új szakaszt nyitott a nemzetközi jog történetében. Adolf Hitlert nem tudták a vádlottak padjára ültetni, a háború végnapjaiban a sebtében feleségül vett Eva Braunnal együtt minden valószínűség szerint öngyilkos lett, de például helyettesét, Rudolf Hess-t, Hermann Göring birodalmi marsallt, Joachim von Ribbentrop külügyminisztert, Wilhelm Keitelt, a Wehrmacht főparancsnokát, Albert Speer hadigazdálkodási minisztert, birodalmi helytartókat és másokat igen.

Huszonnégy főnáci ellen emeltek vádat, de a per megnyitásakor 22 volt vezető állt a bíróság előtt. Martin Bormann, Hitler legközelebbi munkatársa a háború végén eltűnt, s távollétében ítélték halálra, Robert Ley, a német szakszervezetek helyére lépő
Deutsche Arbeitsfront elnöke pedig még a per kezdete előtt öngyilkos lett.

A per során súlyos betegsége miatt beszüntették az eljárást Gustav Krupp von Bohlen und Halbach gyáros ellen. 1946. október 1-jén tizenkét vádlottat ítélt halálra a Nemzetközi Katonai Törvényszék, hetet börtönbüntetésre, hármat pedig felmentettek. Göring az ítélethirdetés után öngyilkos lett.

A győztes hatalmak közös bírói testületét az Egyesült Államok kezdeményezte, s a négy győztes nagyhatalom képviselőiből állt. A szovjetek csak nehezen egyeztek bele, hogy Nürnbergben, az amerikai megszállási övezetben ítélkezzenek a náci Németország vezetői felett, sikerült elérniük, hogy hivatalosan Berlint nyilvánítsák a törvényszék székhelyévé.

Nürnberg több szempontból is alkalmas helynek ígérkezett a per lefolytatására. Először is a súlyos bombázások ellenére is épen maradt az igazságügyi palotája, amelyet alagút kötött össze a szomszédos börtönépülettel. Az ideológiai-politikai hátteret az szolgáltatta, hogy Nürnberg gigantikus náci pártgyűlések színhelye volt, s nürnbergi törvényekként váltak hírhedtté a faji törvények.

Az Egyesült Államok 1946 és 1949 között saját illetékességi körében még további 12 pert (orvosper, jogászper, Krupp-per, Flick-per, az IG Farben pere stb.) rendezett Nürnbergben 199 vádlott ellen, akik közül harminchatot ítéltek halálra. A főperben hozott ítéletet az ENSZ 1946. évi decemberi közgyűlése nemzetközi jogi érvényűnek nyilvánította, 1950-ben pedig megfogalmazta a hét "nürnbergi elvet", köztük a személyes felelősség elvét, azaz a bűnösök nem élvezhetnek immunitást, nem mutogathatnak az államra.

A nürnbergi perben történészek, jogászok számos kifogásolható elemet találnak, egyesek azt mondják, hogy a per "tipikusan a győztesek pere volt a vesztesek felett". A nagyságrendre jellemző, hogy 236 tanút hallgattak meg, a jegyzőkönyv 15 ezer oldalas és 22 kötetet tesz ki. A perről 350 újságíró és író tudósított, köztük olyan hírességek, mint Erich Kästner.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Világ

Életfogytiglan náci bűnökért Olaszországban

Életfogytiglani börtönbüntetést szabott ki egy olasz bíróság háborús bűncselekmények miatt tíz náci német katonára, akik részesei voltak több mint félezer civil lemészárlásának a toscanai St. Anna di Stazzema községben, több mint 60 évvel ezelőtt.

MTI Világ

Múzeum lesz a nürnbergi perek tárgyalóterme

A náci háborús főbűnösök ellen lefolytatott nürnbergi perek megnyitása után közel hatvan évvel nemzeti emlékhellyé és múzeummá akarják átalakítani a történelmi jelentőségű bíráskodás színhelyét.

MTI Világ

Meghalt Simon Wiesenthal, a legendás nácivadász

Kilencvenhat éves korában Bécsben meghalt Simon Wiesenthal, a második világháborús náci háborús bűnösök leghíresebb üldözője - jelentette be Marvin Hier rabbi, a Los Angeles-i Simon Wiesenthal Központ egyik alapítója és elöljárója.

Itt a Mercedes 421 lóerős kompakt szabadidőautója

Itt a Mercedes 421 lóerős kompakt szabadidőautója

Békés megyében forgat a Netflix

Békés megyében forgat a Netflix

Koronavírus gyanújával szállítottak kórházba egy zólyomi nőt

Koronavírus gyanújával szállítottak kórházba egy zólyomi nőt