Így az őszi zavargások kiváltotta intézkedést hat héttel korábban szüntetik meg, mint ameddig annak fenntartását a parlament lehetővé tette. "Az elmúlt néhány hét viszonyaira tekintettel úgy határoztam, hogy feloldjuk a szükségállapotot" - jelentette be Jacques Chirac elnök, amikor az új év alkalmából köszöntötte a kormányt. A kabinet ezután jóváhagyta Chirac rendeletét.

Mintegy 70 jogász december elején kérvényezte a szükségállapot megszüntetését, de az államtanács visszautasította ezt arra hivatkozva, hogy az év végén - szilveszterkor - még lehet számítani zavargásokra, sőt újabbak sorozata kezdődhet akkor. A hatóságok emiatt jelentős rongálásra készültek fel az újév hajnalára, de utólag megkönnyebbülten nyilatkoztak arról, hogy a felgyújtott autók száma messze elmaradt attól, amire számítottak.

A kormány október 27-én vezette be a szükségállapotot a hátrányos helyzetű peremvárosokban három hétig tartó, példa nélkül álló zavargások után, amelyeket az váltott ki, hogy a rendőrség által lopásért üldözött fiatalokat halálos áramütés ért az elektromos művek egyik áramátalakítójában, ahol menedéket kerestek. Az algériai háború idején elfogadott törvény alapján bevezetett szükségállapot november 8-án lépett életbe, és a parlament november 21-i kezdettel maximum három hónapra meghosszabbította. A rendelkezés többek között kijárási tilalom bevezetését tette lehetővé, azonban ilyet csak néhány városban vezettek be ténylegesen, és csak fiatalkorúakra vonatkozóan.