Hangsúlyozta, hogy az ENSZ-határozat alapján néhány órával korábban életbe lépett tűzszünet felszámolt "egy államot az államban", amelyet a síita Hezbollah libanoni szervezet működtetett, és helyreállította Libanon szuverenitását a déli országrészben. Izrael nem fog bocsánatot kérni az offenzíva miatt, és többé nem fogja eltűrni szuverenitásának legkisebb megsértését sem - közölte a miniszterelnök.
 
Hozzátette, hogy mindent meg fog tenni a július 12-én Hezbollah-fegyveresek fogságába esett két izraeli katona kiszabadulása érdekében.
 
A kormányfő a rengeteg áldozatra utalva elismerte, hogy voltak "hiányosságok" a háború irányításában, és azt ígérte, hogy "nem fogják szőnyeg alá söpörni a dolgokat".
 
"Mindenhol és minden időben folytatni fogjuk üldözésüket, és nem áll szándékunkban erre senkitől engedélyt kérni" - szögezte le. A Hezbollahra utalva kiemelte, hogy egy olyan állam, mint Libanon, nem adhat otthont egy "terrorszervezetnek", és a libanoni állam felelős mindazért, amely a területén történik.
 
Türelemre intette bírálóit, akik úgy gondolják, hogy Izrael nem érte el eredeti célját, a Hezbollah szétzúzását.
 
Olmert a háború kitörése óta, amelyre a katonák elrablása szolgáltatott okot, először mondott politikai beszédet az izraeli parlamentben. Felszólalása alatt három képviselőt közbekiabálás miatt kivezettek a teremből, többen pedig vizsgálóbizottság létrehozását követelték. A miniszterelnök után az ellenzék vezére, Benjamin Netanjahu emelkedett szólásra, aki a vezetés szemére vetette, hogy számos hibát követett el a háborúban.