Egy észak-koreai illetékes szerint Phenjan kész bármikor feladni nukleáris programját és visszatérni a pekingi hatoldalú tárgyalásokhoz, ha Washington is megfelelő lépéseket tesz. "A nukleáris kísérlet azon szándékunknak kifejezése, hogy szembeszálljunk az Egyesült Államokkal a tárgyalóasztalnál. Országunk biztonságát akarjuk, beleértve rendszerünk szavatolását" - idézte az észak-koreai tisztségviselőt a Yonhap dél-koreai hírügynökség Pekingből keltezett tudósításában.

Észak-koreai fürdőzők a robbantás után © AP

A nyilatkozató nem részletezte, hogy Phenjan mit tekint megfelelő lépésnek Washington részéről, de feltehetően arra a régóta hangoztatott észak-koreai követelésre gondolt, hogy az Egyesült Államok oldja fel az ellene pénzhamisítás és pénzmosás vádja alapján hozott pénzügyi szankciókat. Ez volt ugyanis az az ügy, amelyre hivatkozva Észak-Korea tavaly november óta bojkottálta a pekingi tárgyalásokat.

A meg nem nevezett phenjani illetékes ugyanakkor figyelmeztetett: Észak-Korea kész további nukleáris rakétakísérletek végrehajtására "a helyzet alakulásának függvényében". Egyúttal elutasította az ENSZ Biztonsági Tanácsának a szankciók felé tett lépéseit. "Eleget veszítettünk. A szankciók soha nem jelenthetnek megoldást" - mondta.

Kína is a szankciók mellett?

Az észak-koreai nukleáris programról folyó hatoldalú pekingi tárgyalásokon részt vevő dél-koreai küldöttség vezetője szerint Kína nem ellenzi már az ENSZ-szankciókat Észak-Korea ellen. Cson Jung Vu pekingi látogatása után kedden úgy nyilatkozott, hogy "Kína láthatóan új álláspontot vall egy , az ENSZ Biztonsági Tanácsa által hozott, az ENSZ-charta 7. fejezetén alapuló határozattal kapcsolatban".

Az alapokmány e fejezete alapján a BT zöld utat adhat a legkülönbözőbb intézkedéseknek agressziós cselekmények, a világbéke veszélyeztetése esetén a diplomáciai kapcsolatok megszakításától a gazdasági és katonai szankciókon át egészen a konkrét katonai beavatkozásig.

"Azt hiszem, Kína minden eszközt be fog vetni, hogy megakadályozza Észak-Koreát a feszültség további növelésében és visszatérítse a tárgyalásokhoz" - mondta Cson Jung Vu, aki szerint Peking ismét elkötelezte magát a konfliktus békés rendezése mellett.

Irán is megkaphatja

Az észak-koreai atomtechnológia Iránnak történő esetleges átadásától tart Izrael washingtoni nagykövete egy kedden megjelent lapinterjúja szerint, egy nappal azután, hogy Észak-Korea feltehetőleg nukleáris kísérletet hajtott végre.

"Most, hogy Észak-Korea bizonyította atomkapacitásának létét, fennáll a veszélye annak, hogy együttműködik Iránnal, segít a közép-keleti országnak felgyorsítani nukleáris programját" - mondta Danni Ajalon a Háárec című izraeli napilapnak nyilatkozva. Az izraeli katonai rádióban pedig az Iránt fenyegető szankciókra utalva kijelentette: "Ebben az összefüggésben a büntetőintézkedések kérdése egyre inkább döntő jelentőségűvé válik".

Izrael hétfőn provokációnak nevezte az észak-koreai nukleáris kísérletet, hozzátéve: a nemzetközi közösség Irán esetében is hasonló helyzetben találhatja magát.

Észak-Korea halálos ítélete

A keddi ázsiai sajtó egyöntetűen elítélte az előző napi észak-koreai nukleáris kísérletet, egyes lapok szerint a phenjani rendszer ezzel aláírta saját halálos ítéletét.

Dél-Koreai tüntetők © AP

A szöuli Korea Herald szerint Észak-Korea, amelyet "egy rossz vezető félrevezetett, rossz döntést hozott, amely a rezsim kimúlását idézheti elő a nemzetközi közösségtől való teljes elszigeteltségben". A lap úgy vélte, innentől kezdve Dél-Koreának két választása van: továbbra is szállítja a humanitárius segélyeket Északnak, ami azt a látszatot keltené, hogy engedett a nukleáris zsarolásnak, vagy pedig véget vet ennek az elkötelezett politikának és felkészül minden eshetőségre. "Északnak még nehezebb lesz fennmaradnia egy megerősített nemzetközi elszigeteltségben, amely még nagyobb szegénységet okoz" - tette hozzá a Korea Herald.

"Észak-Korea atomfegyverkezésen alapuló túlélési taktikája öngyilkos stratégiává fog átalakulni" - írta a Csoszun, a legnagyobb példányszámú dél-koreai lap. A Dong-A egyenesen azt állította, hogy Kim Dzsong Il észak-koreai vezető, aki "közönyös az ország sorsa iránt" a legvészesebb helyzetbe sodorta a félszigetet az 1950-53-as koreai háború óta. A Hankorjeh azonban még bízik abban, hogy a konfliktus rendezésében helye van a diplomáciának, mert bár Phenjan elszámította magát, egyértelmű, hogy nem akar fegyveres konfliktust más országokkal.