Moszkva © sxc.hu

„Az egypólusú világ azt jelenti, hogy egy hatalmi és erőközpont van, s a világot egy hatalom irányítja. Ennek semmi köze sincs a demokráciához, mivel a demokrácia azt jelenti, hogy a többségnek figyelembe kell vennie a kisebbség akaratát. Azok, akik nekünk akarják megtanítani, mi a demokrácia, maguk sem akarnak tanulni” – mondta Putyin, miközben a konferencia többi résztvevője, köztük Angela Merkel német kancellár, Viktor Juscsenko ukrán elnök és több amerikai kongresszusi képviselő, meglepett arccal hallgatták az orosz államfőt.
Az orosz tévé által élőben közvetített beszédben – Moszkvában hetek óta terjedtek olyan hírek, mely szerint Putyin egy hosszas felszólalásban ismerteti majd a jövő márciusi elnökválasztás után hatalomra jutó utódja által követendő külpolitikai doktrinát – Putyin azt is közölte, hogy Moszkva aszimmetrikus választ ad arra, hogy Amerika olyan rakétavédelmi rendszert akar kifejleszteni, amely képes lenne megakadályozni, hogy akár egy orosz rakéta is elérje Amerika területét. Putyin elmondta, nem egy ellenrendszer kiépítésével, hanem leküzdhetetlen atomfegyverek kifejlesztésével válaszolnak az amerikai politikára. Az orosz elnök egyben szószegéssel is vádolta a NATO-t, amely annak ellenére is felvette tagjai sorába a volt szocialista országokat, hogy a kilencvenes évek legelején az észak-atlanti szövetség vezetői közölték, nem áll szándékukban a katonai szövetség bővítése.

Amerika és Oroszország első emberei © AP

A Putyin-beszéd természetesen nem előzmények nélküli: miután az utóbbi években az amerikai és orosz külpolitika több fronton – egyebek mellett Irán és Irak ügyében, a koszovói válság megítélésében, a palesztin-válság megoldásában – is szembe került egymással, Amerika is több alkalommal a demokráciától való elfordulással vádolta Moszkvát. Az utóbbi hetekben tovább rontotta a kétoldalú kapcsolatokat, hogy Washington több fontos radarállomást is az orosz határ közelébe telepített, amit Oroszországban minden bizonnyal az ellenséges szándékok újabb bizonyítékaként értelmeztek.
A kétoldalú viszonyt elsősorban az rontja meg, hogy Amerika meg akarja akadályozni, hogy a leginkább a magas kőolaj és gázáraknak köszönhetően gazdaságilag talpra álló Oroszország ismét nagyhatalommá váljon, s ismét döntő befolyást szerezzen a volt szovjet tagköztársaságok egy részében. Moszkvában viszont azt tartják elfogadhatatlannak, hogy Amerika meg akarja vetni a lábát a volt szovjet tagköztársaságokban: készen áll felvenni a NATO-ba Ukrajnát és Grúziát, s létre akar hozni egy Oroszországot elkerülő gáz- és olajvezeték hálózatot. Utóbbinak már több eleme – köztük a Baku-Tbiliszi-Cehyhan vezeték – már létezik, s Washington Kazahsztánt és Türkmenisztánt is győzködi az alternatív útvonalak keresésére. Amerika félelmeit egyébként erősíti, hogy az utóbbi években valóban leépülnek Oroszországban a demokratikus intézmények, s a hatalom gyakorlatilag teljes egészében Putyin és nem választott tisztségviselőkből, valamint üzletemberekből álló szűk hatalmi elit kezében összpontosul.

Németh András, Moszkva