Kilenc halálos áldozata van a tüntetés leverésének Rangunban

A mianmari katonai junta biztonsági erői kisöpörték Rangun utcáiról a tüntetőket csütörtökön, s eközben kilenc embert megöltek - közölték hírügynökségek a helyszínről.

  • MTI MTI
Kilenc halálos áldozata van a tüntetés leverésének Rangunban

A hivatalos televízió jelentése szerint nyolc helybéli személy és egy japán fotós újságíró vesztette életét, tizenegyen megsebesültek. A halottak mind férfiak, a sebesültek között egy nő van. A hivatalos közlemény szerint a biztonsági erők soraiban 31-en sérültek meg. A tiltakozók jóval kevesebben voltak, mint az előző napokban.

Szemtanúk beszámolója szerint mintegy kétszáz rohamrendőr támadt rá ezernyi tüntetőre a Szule-pagoda közelében, miközben azok köveket és üvegeket hajigáltak rájuk. A televízió szerint egyesek el akarták venni a biztonságiak fegyvereit, ezért tört ki a lövöldözés. A katonák három embert egy másik helyszínen lőttek le, ahol a tömeg megpróbált újra összegyűlni. Szemtanúk szerint a rendőrök ütöttek-vertek mindenkit, akit értek. A hullákat egy árokba dobták.

A halálos áldozatok hallatán az Egyesült Államok követelte, hogy a mianmari (burmai) katonai junta szüntesse be az erőszakos fellépést. "A burmai kormány nem akadályozhatja népe szabadságvágyát. Azonnal véget kell vetnie a békés tüntetők elleni erőszaknak" - mondta csütörtökön Gordon Johndroe, a Fehér Ház szóvivője.

Londonban több százan tüntettek csütörtökön a burmai nagykövetség előtt, és nemzetközi fellepést követeltek a junta ellen. Kisebb tüntetés volt Genfben, Mianmar ENSZ-képviseleténél; az egyik tiltakozó olyan feliratot vitt, amelyen a hágai bírósággal fenyegette meg a junta vezetőjét, Than Sve tábornokot. Péntekre több európai fővárosban további rokonszenvtüntetéseket terveznek, egyebek közt a mianmari juntát támogató Kína nagykövetségei előtt.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?