A világ legnagyobb emberjogi szervezete, amely hosszú ideje küzd a halálbüntetés teljes és globális eltörléséért, a 38 oldalas jelentésben elborzasztó részletességgel sorol fel olyan eseteket, amelyekben az elítéltek hosszú félórákig, sőt akár egy óránál is tovább kínlódtak a méreginjekció hatásaitól.
Az ismertetett esetek közül a legkirívóbb 2001 novemberében történt az amerikai Georgia államban, ahol egy elítélt a méreginjekciós kivégzés kezdete után 69 perccel halt meg.
Egy másik, tavaly májusi esetben, Ohio államban a kivégzést végrehajtó orvosi személyzet 22 percig keresgélte a megfelelő vénát, ahová a méreginjekciós katétert be lehetett illeszteni. A halálos koktél azonban így sem jutott a véráramba, és a leszíjazott elítélt maga szólt öt alkalommal, hogy "nem működik a dolog". Ezután még 30 percig tartott egy újabb véna felkutatása; a későbbi kórbonctani vizsgálat összesen 19 szúrásnyomot talált az elítélt testén.
Az Amnesty International jelentésében idézett orvosi vélemények szerint a méreginjekciókkal végrehajtott kivégzések során az alkalmazott elegy eszméletvesztést okozó összetevőjének hatása - nem megfelelő adagolás esetén - még azelőtt elmúlhat, hogy a szívmegállást okozó komponens hatni kezdene, és ez rendkívüli fájdalommal járhat. Mivel azonban az injekcióban izombénító hatású szer is van, az elítélt már nem képes tudatni szenvedését a személyzettel.
A jelentésben számos olyan eset leírása szerepel, amelyekben a halálra ítéltek a kivégzés során fuldokolni kezdtek, illetve súlyos izomgörcsök jeleit mutatták. Éppen ezért például az amerikai Texas államban, ahol az Egyesült Államokon belül a leggyakrabban alkalmazzák a méreginjekciós kivégzést, az állatorvosok számára megtiltották a halálos ítéletek végrehajtásához használt szer alkalmazását elaltatásra szánt kutyákon és macskákon.
Az AI szerint orvosoknak és ápolóknak nem lenne szabad részt venniük a méreginjekciós kivégzéseken, mivel ezzel orvosetikai esküjüket szegik meg. Az egészségügyi tevékenységet foglalkozásszerűen űzőket arra képezték ki, hogy a páciensek egészségét szolgálják munkájukkal, nem arra, hogy az állam által elrendelt kivégzésekben vegyenek részt - áll a jelentésben.
Az emberjogi szervezet szerint a méreginjekció használata nem oldja meg a halálbüntetéstől elválaszthatatlan problémákat: e büntetési fajta kegyetlenségét, jóvátehetetlenségét, az ártatlanul elítéltek kivégzésének kockázatát és azt, hogy alkalmazása nem eredményezi a bűnözés hatékony visszaszorítását.
A jelentés szerint 1982 óta legalább ezer embert végeztek ki a világban méreginjekcióval, ebből 900-at az Egyesült Államokban. A valós szám azonban ennél minden bizonnyal sokkal magasabb, mivel Kínában - ahol a kivégzések száma államtitok, és ahol a hatóságok buszokból átalakított mobil kivégzőkamrákat alkalmaznak - minden hozzáférhető adat szerint több embert végeznek ki, mint a világ összes többi országában együtt.
Az Amnesty International a jelentésben ismét felszólította a világ kormányait a halálbüntetés teljes eltörlésére.
