A magyar tárcavezető a portugál fővárosból telefonon nyilatkozva hangsúlyozta: a kétnapos csúcstalálkozót a soros portugál EU-elnökség alapos előkészítő munkája előzte meg, amelynek eredményeként egy vaskos, nagyon komoly dokumentum született. Ebben gazdasági kérdések és energetikai együttműködés mellett szó van fenntartható fejlődésről, migrációról, a globális kihívásokról, klímaproblémákról, békéről és biztonságról, a civil szervezetek együttműködéséről, emberi jogi ügyekről, jó kormányzásról. Vagyis - tette hozzá - a dokumentum lefedi mindazokat a területeket, amelyek fontosak lehetnek mindkét földrész számára.

A külügyminiszter asszony kiemelte a civil szervezetek együttműködésével foglalkozó fejezeteket. Ezekben egyebek mellett említést kap, hogy ezek a szervezetek hogyan tudnak együttműködni, olyan "network-öket építeni", amelyek fontosak lennének a demokrácia szempontjából. A dokumentum Európa és Afrika között stratégiai szövetséget céloz meg, amelyhez hároméves akcióterveket rendel hozzá. Ezek kijelölik az együttműködés céljait és irányait, valamint azt, hogy milyen legyen a kapcsolattartás módja. A csúcstalálkozó vasárnap várhatóan a dokumentum elfogadásával ér véget.

Göncz Kinga emlékeztetett arra, hogy az első európai-afrikai csúcstalálkozó után nem utolsósorban azért telt el ilyen hosszú szünet, mert Robert Mugabe zimbabwei elnök sok ország számára nem elfogadható partner (Gordon Brown brit miniszterelnök ezért nem volt jelen a csúcson). A portugál álláspont szerint azonban, lévén szó két multilaterális szervezet találkozójáról, az európaiak nem határozhatták meg, hogy az Afrikai Unió tagállamai közül melyeket hívnak meg az eseményre. Ennek ellenére a találkozóra rányomta bélyegét Mugabe jelenléte, és sok bírálat is elhangzott a zimbabwei demokráciadeficittel, választási és emberi jogi problémákkal összefüggésben.

A külügyminiszter asszony elmondta, hogy a plenáris előadások után a jelen lévő több mint 70 ország képviselőinek hozzászólása került sorra. A magyar küldöttség a jó kormányzással, emberi jogokkal foglalkozó munkacsoportban óhajt hozzászólni, mert úgy véli, hogy ezen a területen van Magyarországnak olyan mondanivalója, mely értéket képvisel, és hiteles is, hiszen az ország nem olyan régen vitte véghez saját demokratizálását. "De szeretnénk gazdaságilag, technológiai újításainkkal is egyre jobban jelen lenni Afrikában" - hangsúlyozta végezetül Göncz Kinga.