Az utóbbi hetekben tíz beszerzési tisztviselő ellen emeltek vádat a két országban. A tisztviselők kenőpénzeket fogadtak el és csaltak a beszállítók kiválasztásakor az üzemanyag-, élelmiszer-, építőanyag-, tovább egyéb anyagok és szolgáltatások megrendelése során. A világszervezet közlése szerint az ügyben három, a világszervezet New York-i székhelyén dolgozó tisztviselő ellen is eljárás indult korrupció gyanújával.
Az ügyet felgöngyölítő vizsgálóbizottság - amelyet Robert Appleton volt connecticuti szövetségi ügyész irányít - megállapította: az ENSZ sorozatban nem tud érdemben fellépni a visszaéléseket elkövető tisztviselők ellen, akik "az egyik ENSZ-misszió után a másikban követnek el bűncselekményeket".
A Post szerint az újabb korrupciós és csalási ügyek arra világítanak rá, hogy az 1990-es évek elején a békefenntartó küldetések irányítása terén végrehajtott reformok korlátozott sikerrel jártak. A reformok azután váltak szükségessé, hogy kiterjedt korrupciós esetek történtek Kambodzsában, Szomáliában és a Balkánon. Az ENSZ a visszaélések elkerülésére 1994-ben belső felügyeleti irodát (OIOS) hozott létre, amely azonban nem járt élen a korrupt hivatalnokok lefülelésében.
A kongói és haiti visszaélések vizsgálata azután kezdődött el, hogy kiderültek az iraki úgynevezett olajat élelmiszerért program csalásai. Az 1996 és 2003 között működtetett ENSZ-program során - Irak a világszervezet által korlátozott és ellenőrzött olajeladások bevételeiből meghatározott termékeket, elsősorban élelmiszert, gyógyszereket és más alapellátási cikkeket importálhatott - Szaddám Huszein rezsimje sok milliárd dollárt sikkasztott el. A 2004-ben kipattant ügyet a Paul Volcker volt amerikai jegybanki elnök vezette független testület vizsgálta ki, a korrupciós ügyek szálai több országra kiterjedtek.
Miközben a korrupció burjánzik, az ENSZ évről évre növeli a nemzetközi békefenntartó küldetésekre fordított összeget. A világszervezet 2004-ben 2,2 milliárd dollárt költött e célra, idén már 7 milliárd dollárból fedezte a világon működő több mint 100 ezer ENSZ-békefenntartó működését.
Az ügyet felgöngyölítő vizsgálóbizottság - amelyet Robert Appleton volt connecticuti szövetségi ügyész irányít - megállapította: az ENSZ sorozatban nem tud érdemben fellépni a visszaéléseket elkövető tisztviselők ellen, akik "az egyik ENSZ-misszió után a másikban követnek el bűncselekményeket".
A Post szerint az újabb korrupciós és csalási ügyek arra világítanak rá, hogy az 1990-es évek elején a békefenntartó küldetések irányítása terén végrehajtott reformok korlátozott sikerrel jártak. A reformok azután váltak szükségessé, hogy kiterjedt korrupciós esetek történtek Kambodzsában, Szomáliában és a Balkánon. Az ENSZ a visszaélések elkerülésére 1994-ben belső felügyeleti irodát (OIOS) hozott létre, amely azonban nem járt élen a korrupt hivatalnokok lefülelésében.
A kongói és haiti visszaélések vizsgálata azután kezdődött el, hogy kiderültek az iraki úgynevezett olajat élelmiszerért program csalásai. Az 1996 és 2003 között működtetett ENSZ-program során - Irak a világszervezet által korlátozott és ellenőrzött olajeladások bevételeiből meghatározott termékeket, elsősorban élelmiszert, gyógyszereket és más alapellátási cikkeket importálhatott - Szaddám Huszein rezsimje sok milliárd dollárt sikkasztott el. A 2004-ben kipattant ügyet a Paul Volcker volt amerikai jegybanki elnök vezette független testület vizsgálta ki, a korrupciós ügyek szálai több országra kiterjedtek.
Miközben a korrupció burjánzik, az ENSZ évről évre növeli a nemzetközi békefenntartó küldetésekre fordított összeget. A világszervezet 2004-ben 2,2 milliárd dollárt költött e célra, idén már 7 milliárd dollárból fedezte a világon működő több mint 100 ezer ENSZ-békefenntartó működését.
