Koszovó független Megosztja az EU-táborát? © AP

Miközben Washington  elismerte "szuverén és független államként" Koszovót, az EU nagy tagállamai ugyanerre készülnek.

Az uniós külügyminiszterek brüsszeli tanácskozása után a  brit kormány ma este vagy holnap küld üzenetet Pristinába az elismerésről szóló döntéséről, Nicolas Sarkozy francia elnök szintén erre készül, a német kormány szerdán ül össze a döntésre, s Rómában is szerdán terjesztik a parlament elé az ügyet.

A magyar külügyminiszter azzal a javaslattal utazik haza az Európai Unió külügyminisztereinek hétfői brüsszeli tanácskozásáról, hogy Budapest tegyen lépéseket Koszovó elismerése érdekében. Göncz Kinga a külügyminiszteri értekezlet után tájékoztatta erről a magyar újságírókat. Magyarországnak kiemelten fontos partnere Szerbia, és Budapest meg kívánja őrizni a Szerbiához fűződő politikai, gazdasági, kulturális és emberi kapcsolatok gazdag szövetét - hangsúlyozta ugyanakkor Göncz Kinga.

Spanyol nem

A spanyol külügyminiszter szerint a függetlenség egyoldalú kikiáltásának nincs nemzetközi jogi alapja. Ciprus, Szlovákia, Románia és Bulgária pedig úgy véli, Koszovó független államiságának elsimerése a szeparatizmusnak tett gesztus volna - számol be a BBC.

Miguel Ángel Moratinos spanyol külügyminiszter közölte, hogy a függetlenség egyoldalú kikiáltásának nincs nemzetközi jogi alapja, azaz Madrid nem ismeri el a független Koszovót. Hasonló nyilatkozatot tett Traian Basescu román államfő és a pozsonyi kormány is. Basescu "törvénytelennek" nevezte a függetlenség egyoldalú kikiáltását. "Szlovákia nem lát módot rá, hogy elismerje Koszovót - jelentette ki Jan Kubis külügyminiszter.
 
A német külügyminiszter Brüsszelben azt mondta, hogy tudomása szerint a 27 tagállamból 17 követi Németországot, Franciaországot és Nagy-Britanniát, és rövidesen elismeri az önálló Koszovót.

Az EU külügyminiszteri értekezletén a korábbi borús előjelek - főként Ciprus és Spanyolország elvi kifogásai - ellenére végül mind a 27 tagállam képviselője egyetértett azzal a közös állásfoglalással, amely nem tereli kényszerpályára az uniós tagországokat Koszovó elismerését illetően.

Törökország vétóz a NATO-ban

A különböző álláspontok ellenére az EU-tagországok még a hét végén megegyeztek abban, hogy 2000 fős rendőri, jogi és adminisztrációs kontingenst küldenek Koszovóba, hogy segítsen kiépíteni az ország új intézményrendszerét. Ezzel párhuzamosan pedig, a holland Pieter Feith személyében EU-képviselőt is delegálnak Koszovóba, hogy felügyelje az ottani EU-misszió munkáját s betartassa a szerb kisebbség védelmét a koszovói kormányzattal.

Az EU bejelentette, a NATO kapacitásait szeretné igénybe venni a misszió tevékenységéhez, ám a nem EU-tagállam Törökország bejelentette, ezt mindenképpen meg fogja vétózni. Ennek fő oka, hogy a misszióban a ciprusi görögök is jelen volnának, akikkel nem akarnak együttműködni - adta hírül hétfőn a Hürriyet című török lap.

Pöttering: Koszovó nem teremt precedenst

Az Európai Parlament (EP) eheti plenáris ülésén az EP elnöke, Hans-Gert Pöttering azt mondta, a koszovói parlament függetlenségi nyilatkozata várható volt, és az a koszovói polgárok azon akaratát tükrözi, hogy politikai sorsukat és a függetlenség intézményrendszerét békésen kezükbe vegyék. Pöttering úgy vélte, a koszovói fejlemények nem jelentenek precedenst. „Koszovó mint ENSZ-protektorátus helyzete egyedülálló, és mással össze nem hasonlítható különleges esetet jelent” - fogalmazott.

Közben Afganisztán is bejelentette, elismeri Koszovót; az afgán nyilatkozat a szuverenitáshoz fűződő jogra hivatkozik. Borisz Tadics szerb elnök New Yorkba repült, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) ülésén szorgalmazza, a BT ne fogadja el Koszovó függetlenségi deklarációját.

Koszovó függetlenségének elismerése után Abháziának, Dél-Oszétiának és a Dnyeszter melléki területnek is joga van a függetlenséghez - érvelt a Grúziától egyoldalúan elszakadt Abházia és Dél-Oszétia elnöke hétfőn Moszkvában. Szergej Bagaps és Eduard Kokojti hangsúlyozta: nem szándékoznak belépni a NATO-ba, s nem adják fel törekvésüket, hogy Oroszországhoz csatlakozzanak, bár ez a kérdés egyelőre nem aktuális.

Az Icskerija Csecsen Köztársaság külügyminisztériuma nyilatkozatban üdvözölte hétfőn Koszovó függetlenségének kikiáltását, és emlékeztetett arra, hogy a csecsenek is függetlenségükért küzdenek már 14 éve. A nyilatkozat rámutat: az Icskerija Csecsen Köztársaság nem vonja kétségbe Koszovó jogát a független államisághoz és "a koszovóiakat terrorizáló államtól való elszakadáshoz".

Koszovó függetlenségének kikiáltása után el kell ismerni a baszkok és a katalánok önállóságát is - vélekedett Francesco Cossiga olasz örökös szenátor, volt köztársasági elnök.

Moszkva egyértelmű állásfoglalásra kéri Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárt Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltásával kapcsolatban - jelentette be hétfőn a balkáni ügyekben illetékes orosz külügyminiszter-helyettes.

Mély aggodalmának adott hangot Kína hétfőn amiatt, hogy Koszovó előző nap egyoldalúan függetlenné nyilvánította magát Szerbiától. "A Koszovó által elfogadott egyoldalú intézkedés azt a veszélyt hordozza magában, hogy láncreakciót indít el, továbbá súlyos következményekkel járhat a Balkán térségének békéje és stabilitása szempontjából" - fogalmazott közleményében a pekingi külügyminisztérium.

A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP), amely Koszovó függetlenségének kérdésében a szlovák pártokénál árnyaltabb és megengedőbb álláspontot alakított ki, hétfőn nyilatkozatban szólította fel a szlovák kormányt, hogy mint az EU és a NATO megbízható partnere, konstruktív hozzáállással tegyen meg mindent a koszovói szerb kisebbség jogainak védelméért.

Az MTI pozsonyi irodájához eljuttatott sajtóközleményében az MKP a Koszovó kikiáltását megelőző fejleményekre rámutatva megállapítja, hogy a jelenlegi helyzet azért következett be, mert "az akkori belgrádi kormány szélsőségesen érzéketlenül viszonyult a koszovói lakosság követeléseihez."

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, Markó Béla szerint Koszovó nem tekinthető analógiának, de összehasonlítási alapnak igen.