A boszniai szerb parlament elutasította Koszovó függetlenségét

Elutasította határozatában a boszniai szerb parlament Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltását, és a boszniai Szerb Köztársaság (RS) jogállását meghatározó népszavazás kiírásával fenyegetőzött arra az esetre, ha a világ országai tömegesen elismernék Koszovó függetlenségét.

  • MTI MTI
A boszniai szerb parlament elutasította Koszovó függetlenségét

Tekintse meg galériánkat a
belgrádi tüntetésről!
© AP
Az RS parlamentje csütörtök késő éjszakába nyúló rendkívüli ülésén fogadta el a határozatot: a szerb képviselők egyhangúlag szavazták meg a dokumentumot, melyet mindössze öt bosnyák képviselő ellenzett.

A határozat elfogadhatatlannak minősítette "a nemzetközileg elismert szuverén szerbiai állam területi egységének szétrombolását". Felszólította a szövetségi hatalmi intézmények szerb képviselőit, hogy ne engedjék a boszniai állami szervek számára Koszovó függetlenségének elismerését, és akadályozzanak meg bármilyen intézményes kapcsolatot Koszovóval.

A parlamenti határozat elítéli azokat az országokat, amelyek elismerték Koszovó függetlenségét. Leszögezi, hogy amennyiben az ENSZ-tagállamok - elsősorban európai uniós országok - "nagyobb számban" ismerik el Koszovó függetlenségét, a boszniai törvényhozás ezt úgy fogja elkönyvelni, hogy újfajta nemzetközi elv és gyakorlat honosodott meg az önrendelkezési jog és önállóság elismerése tekintetében.

Ez esetben pedig az RS parlamentjének joga lesz ahhoz, hogy népszavazás révén "erősítse meg álláspontját a köztársaság államjogi státusáról". Amennyiben Bosznia belevág a Koszovó elismerését célzó eljárásba, akkor az RS is hozzálát saját államjogi státusának meghatározásához - áll a Banja Luka-i parlament által elfogadott határozatban.

A boszniai Szerb Köztársaságban korábban számos alkalommal végeztek közvélemény-kutatásokat, melyeken a résztvevők túlnyomó többsége a köztársaság függetlensége mellett foglalt állást.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?