Nem sikerül Musarrafot távozásra bírni

Pervez Musarraf pakisztáni elnök amerikai szenátorok unszolására sem hajlandó távozni a hatalomból - jelentette ki hétfőn szóvivője.

  • MTI MTI
Nem sikerül Musarrafot távozásra bírni

A Musarrafot támogató párt, a Pakisztáni Muzulmán Liga - Kuaid-a-Azam (PML-K) vereséget szenvedett az egy héttel ezelőtti parlamenti választásokon. 

Az elnök szóvivője, Rasid Kuresi a Dawn pakisztáni hírtelevíziónak nyilatkozva kijelentette: Musarrafot a pakisztáni parlament választotta meg államfőnek öt évre, nem pedig amerikai szenátorok. "Így azután nem hiszem, hogy reagálnia kellene bármire, amit ezek az emberek mondanak".

Joe Biden demokrata párti szenátor, a külügyi bizottság elnöke, valamint a republikánus párti Kay Bailey Hutchinson és Chuck Hagel egy-két nappal a szavazás után látogatást tett Musarrafnál. Biden az ABC amerikai televíziónak nyilatkozva vasárnap közölte: azt tanácsolja az elnöknek, hogy keresse a hatalomból való "méltóságteljes távozás" lehetőségét. "Hiszem, hogy ha (a pártok) nem a régi ellentéteket tartják leginkább szem előtt - sok ilyen van Pakisztánban -, és esélyt adnak neki a méltóságteljes távozásra, akkor lehet, hogy él a lehetőséggel".

Több pakisztáni politikai vezető is azt javasolja Musarrafnak, hogy mondjon le, miután a kormányzó PML-K vesztett a választásokon. Az eddig ellenzékben lévő két legnagyobb párt, a Pakisztáni Muzulmán Liga - Navaz (PML-N) és a Pakisztáni Néppárt (PPP) vezetői csütörtökön bejelentették, hogy koalíciós kormányt alakítanak. A legtöbb mandátumot megszerző néppárt közölte, hogy más pártokra is számít a koalícióban, kivéve a PML-K-t.


 

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?