Az EU avagy Oroszország felé fordul-e a maga Trianonját élő, területe 15 százalékának elvesztése elé néző Szerbia? - ez a tétje a vasárnap kezdődő elnökválasztásnak.

© B92
Történelmének egyik legellentmondásosabb elnökválasztása előtt áll Szerbia. A felmérések szerint a polgárok döntő többsége a munkanélküliséget, illetve a gazdasági nehézségeket tartja a legfontosabb kérdéseknek. Ugyanakkor a győzelemre esélyes két jelölt, a négy éve hivatalban lévő, demokrata párti Borisz Tadics államfő, és kihívója, a nacionalista Szerb Radikális Párt (SZRSZ) jelöltjeként induló Tomiszlav Nikolics szinte csak Koszovóról, illetve Szerbia és az Európai Unió közötti kapcsolatokról beszél.

További furcsaság, hogy a vita hangneme a vasárnapi első forduló előtt annak ellenére is heves, hogy Koszovó kérdésében a két politikus egyetért, hiszen mindketten úgy vélik, Belgrád semmiképpen sem mondhat le a szerb kultúra bölcsőjeként számon tartott, ám 1999 óta ENSZ-irányítás alatt álló, albán többségű dél-szerbiai tartományról. A fő különbség az, hogy míg Tadics szerint Szerbia európai uniós integrációja és Koszovó végleges sorsa között nincs összefüggés, Nikolics szerint Szerbiának nem lenne szabad aláírnia január 28-án a Belgrád és Brüsszel közötti stabilizációs és együttműködési egyezményt, mivel az EU-tagállamok többsége késznek tűnik Koszovó függetlenségének esetleges elismerésére.

Nikolics hétfőn Belgrádban újságíróknak megerősítette: Szerbiának Oroszország felé kellene fordulnia. "Oroszországnak több pénze van, mint az EU-tagországoknak együttvéve, s Moszkva határozottan védelmezi Szerbia érdekeit. Ha tavaly az oroszok nem veszik meg a zöldség- és gyümölcskészleteinket, minden ránk rohadhatott volna" - magyarázta a radikális politikus. Nikolics decemberben azt is felvetette, hogy Oroszországnak Szerbiában kellene támaszpontokat létrehoznia, ha Amerika nem hagy fel cseh- és lengyelországi rakétatelepítési terveivel.

Az oroszimádat egyébként a radikálisok szimpatizánsait is jellemzi, a párt Szremszka Mitrovica-i nagygyűlése után a HVG-tudósítójával beszédbe elegyedett Nikolics-hívők szerint Moszkva segítségével Szerbia megtarthatja Koszovót. A "mi és az oroszok 200 millióan vagyunk" hangulatot az sem rontotta, hogy a szerb néphagyomány súlyos árulásként tartja számon, hogy a 19. század elején Oroszország egyszer magára hagyta a törökök ellen fellázadt, Szentpétervárban bízó szerbeket.

A kampány érdekességének számít, hogy az utolsó pillanatokban elterjedt: Nikolics felkészülését a radikálisok hagyományos fő ellenségének számító Egyesült Államok egyik legismertebb tanácsadó cége, a Quinn Gillespie and Associates nevű lobbicég irányítja. Szerb források szerint a George W. Bush amerikai elnökhöz közel álló cég egyébként visszafogottságot javasolt az SZRSZ-vezetőnek, aki tőle szokatlan módon az utóbbi hetekben említést sem tett a párt igazi elnökéről, a jugoszláviai háborús bűncselekmények kivizsgálásával megbízott hágai Nemzetközi Törvényszék fogdájában raboskodó Vojiszlav Seseljről.

Az is rendhagyó körülménynek nevezhető, hogy a Vojiszlav Kostunica miniszterelnök vezette Szerbiai Demokrata Párt (DSZSZ) nem indított saját jelöltet, s Kostunica a pártjához közel álló Új Szerbia színeiben induló Velimir Ilicset sem igazán támogatja. Igaz, az 5-10 százalékra esélyes Ilics még így is szerencsésebb, mint a DSZSZ-szel koalícióban kormányzó Demokrata Pártot (DSZ) vezető Tadics, hiszen Kostunica a jelek szerint minden eszközzel igyekszik csökkenteni Tadics esélyeit. A retorikájában egyre inkább a radikálisokra emlékeztető miniszterelnök nyilatkozataiban azt sugallja, elárulja hazája érdekeit, aki hajlandó úgy is aláírni az EU-s szerződést, hogy közben Brüsszel nem szavatolja Szerbia Koszovó fölötti szuverenitását. Kostunicát az sem igazán zavarja, hogy az általa vezetett kormány decemberben már felhatalmazta Bozsidar Gyelics miniszterelnök-helyettest az egyezmény aláírására. Valószínűnek tűnik, hogy Kostunica elsősorban nem a véleménykülönbségek miatt gáncsolja Tadicsot, hanem azért, mert tudja: ha a négy év óta hatalmon lévő államfő megnyeri az elnökválasztást, a koalícióban még inkább megerősödik a DSZ.

Második oldal (Oldaltörés)

Tadics maga is sok mindent megtesz lehetséges támogatói elriasztása érdekében. A HVG nevük mellőzését kérő szerbiai forrásai szerint a DSZ arrogánsan és lekezelően viselkedik a vele szövetséges politikai erőkkel, s igyekszik maga alá gyűrni azokat. "A bedarálás a nemzeti kisebbségeket is érinti, a vajdasági horvátok és a szlovákok jelentős része már a DSZ-ben, és nem saját pártjában politizál. Pásztor István, a magyar pártok közös jelöltje, aki kisebbségi jelöltként először indul szerbiai elnökválasztáson, legalább háromszor akart találkozni Tadiccsal, de az elnök nem fogadta, s így nem tudtak beszélni az együttműködésről" - mondta a HVG-nek egy neve mellőzését kérő politikus. A vajdasági magyar politikusok a "bedarálási politika" megnyilvánulásának tartják azt is, hogy 21 újvidéki magyar értelmiségi a helyi Dnevnik című napilapban közzétett levélben biztosította támogatásáról Tadicsot Pásztor István ellenében. Tadics egyébként hétfő esti tévényilatkozatában magától értetődőnek nevezte, hogy a Nikoliccsal nem szimpatizáló választók a február 3-ai második fordulóban valamennyien rá voksolnak majd, s így ő nyeri meg a második fordulót.

A túlzottnak tűnő magabiztosság is hozzájárulhat ahhoz, hogy a kampány hetei alatt Nikolics behozta jelentős hátrányát, s az utolsó napokban a közvélemény-kutatások szerint átvette a vezetést Tadics előtt. Így valószínűnek tűnik, hogy az első fordulóban a radikális jelölt végez az első helyen, s Tadicsnak legfeljebb a második fordulóban sikerül fordítania. Döntő lehet, hogy a Csedomir Jovanovics jelöltségét támogató "radikális demokraták", akik nyíltan is kimondják, hogy Szerbia számára Koszovó már elveszett, mennyire távolodnak el Tadicstól, s hajlandóak lesznek-e részt venni a második fordulóban. A szerbiai hagyományok szerint egyébként az elnökválasztás keveseket érdekel - 2004-ben végül csak úgy sikerült megválasztani Tadicsot, hogy előtte eltörölték azt a szabályt, mely szerint csak 50 százalékosnál nagyobb részvétel mellett érvényes a voksolás -, s az előrejelzések szerint most sem várható, hogy a 6,7 millió szerbiai választónak több mint fele leadja voksát. A visszafogott részvétel pedig a radikálisoknak kedvez, mivel ők jóval fegyelmezettebb választók, mint a DSZ-pártiak. A HVG tudósítójának nyilatkozó belgrádiak sem égtek választási lázban. Csakúgy, mint a közvélemény-kutatások jelzik, a hét végén az általunk megkérdezett fővárosiaknak is kevesebb mint fele mondta azt, hogy már az első körben elmegy szavazni, s egyikük, a húszas éveinek végén járó Predrag közölte: biztos abban, hogy Nikolics és Tadics jut tovább, s meglátja, melyikükre voksol a döntő menetben.

A furcsaságok és a viszonylagos érdektelenség ellenére az elnökválasztás fontos mérföldkő lehet a maga Trianonját megélő Szerbia életében: ha a radikális jelölt diadalmaskodik, Szerbia minden bizonnyal néhány évre elfordul az EU-tól, s a nagy szláv testvér, Oroszország válik a fő szövetségesévé. Ez az orosz gazdasági jelenlét erősödését eredményezné, s ennek elsősorban a gyorsan terjeszkedő moszkvai energiaipari vállalatok látnák a hasznát (HVG, 2008. január 12.).

Ám hosszabb távon aligha kérdőjelezhető meg Belgrád európai irányultsága. A szerbek döntő többsége ugyanis nem Oroszországban, hanem az EU-taggá vált, illetve azzá váló volt jugoszláv tagköztársaságokban, illetve Nyugat-Európában érzi inkább otthon magát, s nagyon fontosnak tartaná az EU-tagság által szavatolt európai vízummentességet. Az is valószínű, hogy egy radikális győzelem esetén sem próbálná Szerbia erőszakkal megtartani Koszovót: 1999-ben éppen egy radikális párti kormány írta alá azt a szerződést, amely a Jugoszlávia elleni NATO-háború lezárásaként hozzájárult ahhoz, hogy Koszovó ENSZ-ellenőrzés alá kerüljön, s a tartományba NATO-békefenntartók érkezhessenek.

NÉMETH ANDRÁS / BELGRÁD, SZABADKA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Fókuszban

Magyar ecsettel

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) Szerbia EU- és NATO-tagságát, a tartományi és nemzetiségi autonómia szélesítését...

Fókuszban

Precedens

Szlovákia nem fogja elismerni Koszovó egyoldalúan kikiáltott függetlenségét, mert az a félmilliós szlovákiai magyarság...

Fókuszban

Balkáni rulett

Megédesítendő Belgrád számára Koszovó immár elodázhatatlan elszakadásának keserű piruláját, az unió soros elnökségét...

Éveken át bérelt Audikkal furikázott Rogán Antal, felesége és volt alpolgármestere

Éveken át bérelt Audikkal furikázott Rogán Antal, felesége és volt alpolgármestere

8,5 millió forintot is bukhat, aki felveszi a babaváró hitelt, de nem születik gyereke

8,5 millió forintot is bukhat, aki felveszi a babaváró hitelt, de nem születik gyereke

Yuval Noah Harari: A klímaváltozás most történik, most kell vele foglakoznunk

Yuval Noah Harari: A klímaváltozás most történik, most kell vele foglakoznunk

Brazil cég vásárolja fel az Avont

Brazil cég vásárolja fel az Avont

Kormányzati támogatást kér a Coop, hogy megmaradhassanak a vidéki boltok

Kormányzati támogatást kér a Coop, hogy megmaradhassanak a vidéki boltok

Újabb fehér oroszlán született Szegeden

Újabb fehér oroszlán született Szegeden