Zentainak fizetnie kell az ügyvédi költségeket

A háborús bűncselekmények elkövetésével vádolt Zentai Károlynak (Charles Zentai) fizetnie kell a kiadatási eljárás során felmerülő ügyvédi költségeket, s a 86 éves férfi emiatt elveszítheti otthonát - írta hét végi internetes kiadásában a The Australian című napilap.

  • MTI MTI
Zentainak fizetnie kell az ügyvédi költségeket

Az újság szerint Zentai ügyvédjeit pénteken értesítették arról, hogy a vádlottnak kell állnia a perthi bíróságon augusztus második felében esedékes meghallgatás ügyvédi költségeit. A lap szerint Zentai Károly csak egy szerényebb ingatlant birtokol, miközben a legfelsőbb bíróság már 200 ezer dollár kifizetésére kötelezte egy áprilisi fellebbezési eljárás után. A férfi nem tudja fedezni a költségeket - írja a lap, amely szerint Zentainak kevesebb mint 40 ezer dollár megtakarított pénze maradt, miután eddig több mint százezer dollárt fizetett ki az ügyvédeknek.

Az augusztusi perthi meghallgatáson az ausztrál ügyészek - Budapest álláspontját képviselve - azzal fognak érvelni, hogy Zentait ki kell adni a magyar hatóságoknak, hogy katonai bíróság elé állhasson. A vád ellene az, hogy 1944. november 8-án Budapesten harmadmagával megkínozta, megölte és a Dunába dobta a 18 éves Balázs Pétert, mert a zsidó fiatalember nem viselte a megkülönböztető sárga csillagot és hamis okmányokkal élt a fővárosban. Zentai tagadja a vádakat.

Amennyiben Zentait kiadnák, ő lenne az első ausztrál állampolgár, akit náci háborús bűnök miatt bíróság elé állítanak. 2001-ben már elkezdődött Konrad Kalejs lettországi náci kollaboráns kiadatási eljárása, de Kalejs meghalt, mielőtt az ausztrál hatóságok kiadták volna Rigának.
Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?