szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az EU soros elnökségét július elsején fél évre átvető francia kormányzat négy feladatot tart a legfontosabbnak: a klímavédelmet, a mezőgazdasági politikát, a bevándorlási politikát és az európai védelmi politikát - elsősorban ezekben akar haladást elérni, de feladata nem lesz könnyű, és kénytelen lesz a szociális dossziéval is foglalkozni.

A gazdasági kérdések közül a klímavédelemben a francia kormány erőteljesen szorgalmazza az új, ez év végéig EU-szinten elfogadandó széndioxid-kibocsátási tervezetet. Ezekről tavaly óta tárgyalnak az EU-ban, de az új szabály-elképzelések egy részét a kelet-európai tagországok - köztük Magyarország - méltánytalannak tartják. A francai kormány esküszik az atomenergia fontosságára, megbízhatóságára és tisztaságára - számos más EU-ország kormánya erről nincs meggyőződve. A francia kormány azt is szeretné, ha a környezetbarát termékek olcsóbbak, a szennyezők drágábbak lennének - ez azonban aligha sikerül az EU-kívüli országok és vállalatok együttműködése nélkül.

A közös mezőgazdasági politikában Franciaországnak kellene közvetítenie a mezőgazdasági támogatások igazságos újraelosztását. Ez sem ígérkezik könnyűnek, tekintve hogy a francia mezőgazdasági termelők az EU-támogatások legnagyobb haszonélvezői. Az Európai Bizottság elképzelése szerint a megemelkedett élelmiszerárak miatt a nagy gazdaságoknak le kellene mondaniuk a támogatás egy részéről új gazdálkodók támogatása érdekében. Ezt egyebek közt Németország is ellenzi.

Franciaország elvileg szeretné, ha az európaiak nem rideg hatóságnak, hanem oltalmazó otthonnak tekintenék az EU-t. Szerinte az EU-nak segítséggel kellene reagálnia a problémákra: áfacsökkentéssel a legjobban sújtott szakmák számára, az üzemanyag olcsóbbításával a teherautók számára, pénzügyi segítséggel a halászoknak. Itt is nehéz lesz azonban leküzdeni más országok ellenállását, amelyek - mint például Németország - nem óhajtják szétzilálni az egysége belső piaci szabályokat, utat engedve a legkülönfélébb csoportérdekeknek.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Gazdaság

EU-költségvetés: tavaly 227 millió eurós támogatási keret úszott el

Az Európai Unió tavalyi költségvetési kiadásairól szóló, pénteken közzétett pénzügyi jelentés arról tanúskodik, hogy az új tagországokat szolgáló alapok részaránya növekvőben van, de a legnagyobb összegeket továbbra is ugyanazok a tagállamok kapták 2007-ben, mint amelyek 2006-ban.