Jól fizet a kalózkodás Afrika szarvánál, de Szomália belegebed

Az ENSZ-főtitkár becslése szerint a szomáliai partoknál garázdálkodó kalózok 25-30 millió dollár váltságdíjat vágtak zsebre az idei évben.

  • MTI MTI
Jól fizet a kalózkodás Afrika szarvánál, de Szomália belegebed

Ban Ki Mun a Biztonsági Tanács elé terjesztett, Szomáliáról szóló negyedéves jelentésében felhívja a figyelmet arra, hogy a szomáliai partoknál zajló kalózkodást komoly csapást mért az amúgy is gondokkal küszködő szomáliai gazdaságra és kereskedelemre, hozzájárult az országot sújtó humanitárius válság kialakulásához, és tovább gyöngítette az ország átmeneti kormányát. A szomáliai fizetőeszköz majd 80 százalékot veszített értékéből.

A tavalyi és az idei év augusztusa között Szomáliában az üzemanyagárak majd 170 százalékkal nőttek, az élelmiszerárak pedig több mint 250 százalékkal kúsztak feljebb, miközben július óta drámai módon rosszabbodott a biztonsági helyzet az ország déli és középső részén.

A jelentés szerint a kalózok az idei évben októberig a szomáliai partoknál mintegy 65 kereskedelmi hajót raboltak el, fedélzetükön a legénységgel, összesen kétszáz emberrel. A jelentésben szereplő becsléskor nem számoltak azzal a 17 hajóval, amelyek a tengeri haramiák kezén vannak, s fedélzetükön - a Kuala Lumpur-i székhelyű Nemzetközi Tengerészeti Iroda szerint - összesen több mint háromszáz matróz tartózkodik. Ezek között van egy fegyvereket szállító ukrán hajó, illetve egy szaúdi óriás tankhajó is.

Csütörtökön a Sinotrans Shipping nevű hongkongi vállalat tudatta, hogy a kalózok elengedték egyik hajóját. Felfegyverzett tengeri rablók az Ádeni-öbölnél szeptemberben kerítették hatalmukba a közel 27 ezer tonnás hajót, amelynek fedélzetén 25 fős legénység tartózkodott. A hongkongi vállalat most csak annyit közölt, hogy rendeződött az incidens, a hajót elengedték, és a legénység jó egészségi állapotnak örvend.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?