Tankönyvügy: nem szlovák, nem magyar, szlovák és magyar

A szlovák kormány nem támogatja a Magyar Koalíció Pártjának javaslatát az oktatási törvény módosítására - közölték a szlovák kabinet ülése után.

  • MTI MTI
Tankönyvügy: nem szlovák, nem magyar, szlovák és magyar

Az MKP két képviselője - Berényi József és Szigeti László - által előterjesztett javaslat a földrajzi nevek használatát érintette a szlovákiai nemzeti kisebbségek számára készített tankönyvekben. A szlovák oktatási tárca a módosítás elutasítását azzal indokolta, hogy az ellentétes az érvényben lévő államnyelvről szóló törvénnyel, valamint a térképészeti törvénnyel. A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) irányítása alatt működő oktatási tárca ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a standard földrajzi neveket a tankönyvekben és a szakmai publikációkban kötelező módon államnyelven kell használni.

A magyar párt képviselői azt javasolták, hogy az oktatási minisztérium által jóváhagyott tankönyvekben és a munkafüzetekben a nemzeti kisebbségek anyanyelvén írják a földrajzi neveket. Azzal érveltek, hogy a Szlovák Köztársaság jogrendjében hiányzik ennek a kérdésnek a pontos szabályozása, és javaslatuk ezt a hiányosságot szüntetné meg.

Robert Fico, szlovák kormányfő pártja, a Smer kibővített elnökségi ülése után szerdára virradóra kijelentette: a Smer számára nem jelent problémát, hogy első helyen magyarul, a második helyen szlovákul szerepeljen a földrajzi megnevezés a szlovákiai magyar tankönyvekben.

A kormányfő-pártelnök ugyanakkor azzal bízta meg a pártelnökségi ülésen Pavol Paskát, a szlovák parlament elnökét, hogy ilyen értelemben nyújtson be javaslatot az oktatási törvény módosítására.

Fico kifejtette: az elnökségi ülésen az is téma volt, hogy a "kitalált", vagyis mesterségesen létrehozott magyar megnevezésekre is vonatkozzon-e a kétnyelvűség, de - mint hangsúlyozta - ezt még meg kell vitatni.

Gárdos Péter író-rendező: „A Kádár-rendszer kedélyes borzadály volt, a mostani pedig hideglelős borzalom”

Gárdos Péter író-rendező: „A Kádár-rendszer kedélyes borzadály volt, a mostani pedig hideglelős borzalom”

„Olyannyira rímelnek egymással az ifjúkori élményeim és a mai benyomásaim, hogy azt éreztem, ha 1971–1972-ről írok, akkor az olvasó talán ráismer, hogy ugyanez történik most, csak jóval nagyiparibb módszerekkel vernek át minket” – mondja a 77 éves, tíz éve még sikeres filmrendező, aki azóta pályát módosított. A Hamisítók című hatodik regénye az 1970-es évek kommunikációs trükkjeit és ügynökügyeit eleveníti fel.