Olusegun Obasanjo volt nigériai elnök, aki Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár megbízásából közvetít a szemben álló felek között, elmondta: a kenyai fővárosban kezdett megbeszélés célja, hogy tartós tűzszünetet teremtsenek meg és lehetővé tegyék a segélyszállítmányok eljuttatását a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részébe, ahol augusztus vége óta több mint 250 ezer ember kényszerült elmenekülni otthonából a kinshasai kormány ellen harcoló lázadók támadása miatt. 
    
A nairobi tárgyaláson nem vesz sem Laurent Kabila kongói elnök, sem Laurent Nkunda, az ellenzéki fegyveresek vezére. Kabila ugyanis leszögezte: nem hajlandó találkozni Nkundával, mert ezzel tulajdonképpen törvényes erőknek ismerné el a lázadókat. 
    
A Kongói Demokratikus Köztáraságban zajló véres események gyökerei a Ruandában a kilencvenes években zajlott népirtásig nyúlnak vissza. A hutu törzshöz tartozó fegyveresek - miután félmillió tuszit legyilkoltak - 1994-ben a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti térségének erdős körzetébe vonultak vissza. Nkunda azt állítja: a kongói kisebbség és főként a tuszik védelmében szállt harcba. Bírálói viszont úgy vélik: Nkunda követőivel az ásványkincsekben gazdag országrészt akarja megkaparintani. A két tábor  kölcsönösen azzal vádolja egymást, hogy kegyetlenkedik a polgári lakossággal. 
    
A Kongói Demokratikus Köztársaságban jelenleg 17 ezer ENSZ-katona állomásozik: ez a világszervezet legnagyobb létszámú békefenntartó küldetése. A tervek szerint a kontingenst további 3 ezer kéksisakos katonával bővítik, de a Kongói Demokratikus Köztársaságba telepítésük még hónapokig eltarthat.