Carter - aki egyebek mellett a közel-keleti béke érdekében tett erőfeszítéseiért kapta meg 2002-ben a Nobel-békedíjat - tavaly áprilisban, amikor Szderótba látogatott, megengedhetetlennek és terrorista cselekménynek minősítette a Gázai övezetből izraeli városok felé irányuló rakétatámadásokat. A palesztin rakétáknak kevés áldozatuk volt, hét év alatt hárman haltak meg, de a pszichológiai kár jelentős volt, a várost rettegésben tartották a kiszámíthatatlan rakéták.

A 39. amerikai elnök rámutatott, hogy annak idején alapvető különbség volt a tűzszünet kapcsán Izrael és a Hamász palesztin szervezet között: utóbbi átfogó megállapodást akart Gázában és Ciszjordániában is, Izrael viszont csak Gázáról volt hajlandó egyeztetni.

Sok gázai palesztin vezető azt vallotta, hogy csak a rakétákkal tudnak kitörni szorult helyzetükből, képesek felhívni a figyelmet a szörnyű humanitárius helyzetre. A másfél milliós népességű Gázai övezetben az emberek éheztek, az alultápláltság szintje megegyezett a legszegényebb dél-szaharai országokéval.

Carter szerint a végül elért törékeny gázai tűzszünet részben akkor omlott össze, amikor Izrael november 4-én támadást intézett egy Hamász által ásott védelmi alagút ellen.

A volt amerikai elnök arról is írt, hogy decemberben Szíriában tárgyalt a hat hónapos tűzszünet meghosszabbításáról. Jeruzsálem informális úton azt a feltételt szabta a gázai határátkelők részleges megnyitásához, hogy a Hamász előbb 48 órára állítsa le a rakétatámadásokat. Ezt azonban a Hamász nem fogadta el, és a viszály kirobbant.

Carter leltára szerint az izraeli erők offenzívájuk első 12 napjában több mint ezer célpontot támadtak. Ez idő alatt Izrael visszautasította a nemzetközi tűzszüneti felhívásokat, Washington teljes támogatásával. Leromboltak 17 mecsetet, az Amerikai Nemzetközi Iskolát, magánlakásokat és a sűrűn lakott térség alapvető infrastruktúrájának jelentős részét. Károk keletkeztek a vízellátó rendszerben, az elektromos és egészségügyi hálózatban, és a halottak száma magas.

A volt amerikai elnök szerint azt lehet remélni, hogy amikor a harcokkal már nem lehet több eredményt elérni, akkor Izrael, a Hamász és az Egyesült Államok megállapodnak egy újabb tűzszünetről; a rakétatámadások befejeződnek, az életben maradt palesztinok hozzájuthatnak az alapvető létszükségleti cikkekhez és a nyilvános megállapodás betartását nemzetközi felügyelők fogják ellenőrizni. Ezután következhet egy tartós és átfogó béke megkötése - írta a Szükségtelen háború című cikkében Jimmy Carter.