Berlinben a nyolcvanas évek végén, Németországban - a Ruhr-vidéken - pedig a kilencvenes évek elején volt utoljára szmogriadó - tudatta a német környezetvédelmi minisztérium szóvivője. Azóta hasonló intézkedést nem is vezettek be, ami azzal is magyarázható a szóvivő szerint, hogy a hatóságok évek óta jelentős erőfeszítéseket tesznek a járművek károsanyag-kibocsátásának mérséklésére. Az elmúlt évben lépett életbe például az az intézkedés, amely kitiltja a korszerű környezetvédelmi előírásoknak nem megfelelő személygépkocsikat a nagyvárosok belső kerületeiből. A berlini minisztérium képviselője elvben azonban nem zárta ki, hogy a korábbiakhoz hasonló szmogriadót léptessenek életbe. A "szmogrendeletre" értelmében a hatóságoknak legkevesebb 48 órával a riadó életbe lépése előtt tájékoztatniuk kell a lakosságot.

A gépkocsiforgalmat annak idején a német hatóságok szintén korlátozták: általános - nem rendszám szerinti - korlátozás, azt megelőzően pedig - különösen az autópályákon - általános sebességkorlátozás volt érvényben. Ez alól mentességet kaptak azok a járműtulajdonosok, akik eleget tettek a környezetvédelmi előírásoknak. A korlátozás megszegőit pénzbüntetéssel sújtották.

Franciaország keleti régióiban harmadik napja érvényes a szmogriadó riasztási fokozata. Más megyékben, ahol a szálló por légköri koncentrációjának átlagértéke megközelítette, de még nem lépte át a küszöbértéket, jelenleg az alacsonyabb, úgynevezett információs fokozat van érvényben. Míg ez utóbbi kizárólag ajánlásokkal szolgál a lakosságnak és az autósoknak, a riasztási fokozat sebességkorlátozást (átlagosan a megengedetthez képest óránként 20 kilométeres csökkentést), valamint a gépjárművekre vonatkozó korlátozásokat is előír, például a közigazgatási szervek gépkocsi-használatának 10 százalékos csökkentését vagy a teherautók kitiltását az érintett területekről. A tilalmak megszegését a rendőrség büntetheti.

Mindkét fokozatot a helyi közigazgatási szerv rendeli el. Az információs fokozat életbe lépéséről - amely 24 órára érvényes, de meghosszabbítható - a szennyezettséget mérő intézmény feladata tájékoztatni a sajtót. A riasztási fokozat kötelezően betartandó napi korlátozásairól előző este 7 óra előtt kell döntést hozni és a lakosságot tájékoztatni.    

A szabályozás a prefektusoknak lehetővé teszi annak elrendelését, hogy a naptár szerinti páratlan napokon csak a páratlan rendszámú járművek, míg a naptár szerinti páros napokon csak a páros és a 0-ára végződő rendszámú járművek közlekedjenek.  Erre Párizsban még soha nem került sor. Ennek ellenére létezik részletes szabályozás, amelynek alapján az azt megszegőket a rendőrség büntethetné. Az ilyenfajta korlátozás a döntés másnapján, reggel fél 6-tól éjfélig lehetne érvényben, ez idő alatt a tömegközlekedési eszközöket mindenki ingyen vehetné igénybe Párizsban.

A budapestihez hasonló szmogriadót még nem rendeltek el Ausztriában, jóllehet a mérőműszerek az év első nyolc napján 78 településen jelezték a levegő törvényben szabályozott finompor-tartalmának túllépését. A vonatkozó törvény kimondja, hogy egy adott körzetben évente csak harminc olyan nap lehet, amikor a szálló por koncentrációja meghaladja az 50 mikrogrammot köbméterenként. Az ellenintézkedésekre a tartományok jogosultak.

Az ország egyik legszennyezettebb vidéke Graz, ahol a város körzetében elhaladó autópályákon korszerű forgalomszabályozási rendszerrel próbálnak védekezni, illetve a folyamatos mérések fényében óránkénti 100 kilométeresre korlátozzák a maximális sebességet. Korábban érvényben volt olyan rendelkezés is, amelynek értelmében a részecskeszűrővel fel nem szerelt dízel üzemű gépkocsik nem közlekedhettek a városban, de jogi problémák miatt az intézkedést vissza kellett vonni.

Belgiumban péntek reggel hat órától hétfő reggel hat óráig volt érvényben a szmogriadó enyhébb változata. Az ezzel járó közlekedési korlátozások nem rendszámfüggő közlekedési tilalmat jelentettek, hanem általános sebességkorlátozást, ami a szakemberek szerint szintén fontos a levegőbe kerülő porrészecskék mennyiségének csökkentése szempontjából. Az autópályákon, illetve a lakott területen kívüli főutak többségén 90 km/órás sebességkorlátozás volt érvényben. Brüsszelben 50, Charleroiban 30 km/órára csökkentették a megengedett sebességet. A páros, illetve páratlan rendszámú gépkocsik forgalmának naponta váltakozó tilalmát csak akkor rendelnék el, ha a levegőben lebegő részecskék mennyisége elérné a 100 mikrogrammot köbméterenként. Az ennél enyhébb intézkedést jelentő sebességkorlátozáshoz akkor folyamodnak Belgiumban, ha a fenti arány két egymást követő napon meghaladja a köbméterenkénti 70 mikrogrammot.

Hollandiában egyelőre nem kellett szmogriadót elrendelni, de a levegő szennyezettsége az utóbbi hetekben több országrészben az átlagosnál magasabb volt. A nyugat-európai országban, amely fokozott környezetvédelméről is híres, kiemelt figyelmet fordítanak a levegő minőségére. A riadószintet mindazonáltal csak igen magas szennyezettség, köbméterenként átlagosan 200 mikrogrammnyi szennyezőanyag jelenti. Már ennek negyedét észlelve viszont a sajtó útján figyelmeztetést adnak ki, hogy a szmogra érzékenyebb emberek legyenek óvatosak.

Szmogriadó esetén napközben akár teljesen betilthatják a nem nélkülözhetetlen közúti járműforgalmat, de ilyenre eddig még nem került sor. Az aktuális helyzetet és az esetleges figyelmeztetéseket az állami televízió teletextjének egyik oldalán tüntetik fel folyamatosan, s ha szükség van rá, a média útján riasztják a lakosságot. Hengelóban tavaly óta folyik az a kísérleti program, amelynek keretében levegőtisztító betonréteget húznak egyes utakra. A beton titán-dioxidot tartalmaz, amely elvileg ártalmatlanítja a kipufogógázban is jelen lévő nitrogénoxidot. Így alulról válna lehetségessé a levegő tisztítása, aminek elsősorban éppen szmog idején lenne jelentősége.

Nagy-Britanniában sem az idei télen, sem az elmúlt években nem volt példa központilag elrendelt szmogriadóra. A levegőminőség ellenőrzése a környezetvédelmi, élelmezési és vidékügyi tárca (DEFRA) hatáskörébe tartozik. A minisztérium számos szennyezőanyagra - kéndioxidra, szénmonoxidra, ózonra - tart érvényben ajánlás jellegű határértékeket, amelyeket automata állomások ellenőriznek. Az értékeket térségtől függően különböző gyakorisággal ellenőrzik, s káros anyagok feldúsulása esetén a hatóságok figyelmeztetést adhatnak ki. Nincs központi törvény, amelynek alapján elrendelhető például a gépjárművek közlekedésének korlátozása környezetvédelmi okokból, de a helyi hatóságok saját hatáskörben bevezethetnek korlátozásokat. Ilyesmire azonban évtizedek óta nem volt példa. 

Románia nagyvárosaiban az utóbbi években nem volt szmogriadó, bár a légszennyezettség mértéke meglehetősen magas például Bukarestben vagy Kolozsváron. A hatóságok az ősz végén Szászsebesen vezettek be ilyen szigorító intézkedést, akkor két napig szünetelt a tranzitforgalom, az arra haladó gépjárműveknek meg kellett kerülniük a várost.

Romániában kialakítottak egy olyan országos online monitorizáló rendszer, amelynek segítségével interneten látják az adott helyen és az adott pillanatban a légyszennyezettség állapotát. A www.calitateaer.ro honlapon ennek köszönhetően lehívhatók azok az adatok, amelyeket az ország egész területén elhelyezett 117 megfigyelőállomás valamennyi megyét átfedő mérései alapján gyűjtenek össze. Nincs országos érvényű, egységes "riasztási küszöb", ez a az adott környék átlagos szennyezettségi szintjétől függ. Vészes mérték esetén a polgármesternek össze kell hívnia a helyi illetékeseket a teendők megvitatására.

Szerbiában, bár a ködös téli időszakban sokszor megesik, hogy a nagyvárosok - Belgrád, Újvidék, Nis, Kragujevác - belső részén rossz a levegő, nem létezik szmogriadó. Légszennyezési riadó Belgrádban gyakran előfordul, mivel a vele átellenben, a Duna északi partján lévő Pancsovában működő olajfinomítóból és műtrágyagyárból sűrűn szabadulnak ki egészségre ártalmas anyagok. Ez azonban csupán figyelmeztetés az embereknek, hogy ha lehet, ne nagyon menjenek a szabadba, s ne is nyissanak ablakot.

Moszkva a légszennyezettség - és így az életminőség - terén a legutolsó helyeken kullog a világvárosok között minden felmérés szerint: a város területének mintegy harmadát zöldterület borítja, de a káros anyagok koncentrációja a levegőben általában a három-négyszerese, de nem ritkán tíz-húszszorosa a megengedett határértékeknek. Ennek fő oka a közlekedés: jóval több mint hárommillió autó van Moszkvában, köztük sok erősen szennyezi a levegőt, s zömük szinte szüntelenül dugókban araszol. Elvben a teherautókat már néhány hónapja kitiltották a belvárosból, de változás még nem látszik. A másik fő ok, hogy a városban ma is több mint 3000, a levegőt jórészt erősen szennyező ipari és számtalan távfűtő üzem működik. A személyautók használatának korlátozása és hasonló intézkedések nem ismertek.