A rettegett lágerorvosról van szó, az 1914-ben az ausztriai Bad Radkersburgban született, két méter magasra nőtt szörnyetegről, akiről az általa „megdolgozott” fogolytáborok (Sachsenhausen, Buchenwald, Mauthausen) túlélői mondták el, hogy élő emberekből vett ki szerveket kísérletezés céljából, benzines injekciót szúrt a szivükbe, miközben meg sem rezdült, haláluk után bőrükből lámpaernyőt készíttetett. A Mengele-kaliberű elkövetőnek többszáz ember halála száradt a lelkén, pedig a német televízió beszámolója szerint már 1941 végén előbb a keleti, aztán a nyugati frontra vezényelték. Nem valószínű, hogy túlfejlett szadizmusa miatt. 1945 márciusában amerikai fogságba került, de csak „mezei nácinak” ítélték, és 1947-ben amnesztiával elengedték. Hogy slamposságból-e vagy az amerikai hatóságokkal összejátszva, nem lehet tudni. 1954-től a német Baden-Badenben nőgyógyászként dolgozott, meg is nősült, s 1962-es eltűnéséig ott is maradt.

A héten vetített film állítása szerint a mindenáron, de eredménytelenül német állampolgárság megszerzésén fáradozó haláldoktort egy bécsi jéghokicsapatnak írt levél buktatta le, a szerző, egy egykori táborfogoly, kellő dokumentumokkal árnyalta az orvos gaztetteit. Ausztria államügyészsége a feljelentés alapján kérte az akkori Nyugat-Németországban hokizó Aribert Heim kiadatását, de a német hatóságok elutasították a kérést. A ZDF szerint az osztrákok makacskodtak, 1961-re elérték, hogy nemzetközi elfogadó parancsot adjanak ki a háborús bűnös ellen, Heim ekkor választotta a szökést. A többszázezer eurós „fejpénzzel” ihletett nyomozás szerint Heim Kairóba menekült, s ott is maradt 1992-es haláláig. Felvette az iszlám hitet, s a Tarek Farid Hussein nevet. Tüdőrák vetett véget életének, s bár felajánlotta holttestét orvosi célokra, az iszlám tiltása miatt nem engedték ezt az egyiptomi hatóságok, s eltemették.

„Nincs koporsó, nincs holttest, nincs DNA-minta” – jelentette ki kétkedően a jeruzsálemi Simon Wisenthal Centrum vezetője, Efraim Zuroff, aki maga jóideig Argentinában és környékén nyomoztatott a Mauthauseni mészáros után, miután az orvos leánya Chilében élt. A centrum tavaly áprilisban hírdette meg Operation Last Chance „hadműveletét” a még életben lehet náci gyilkosok után. Elsőszámú közellenségként Aribert Heimet jelölte meg. Zuroff is, s a németországi, ausztriai illetékes ügyészségek további bizonyítékokat sürgetnek, folytatják a nyomozást, mert úgy vélik, hogy az 1992-es halálról szóló érveket szorgalmasan szállító Rüdiger Heim, a háborús bűnös Baden-Württembergben élő koronatanú fia, akár halott, akár élő apja számára keresi a nyugalmat.

Földvári Zsuzsa/Bécs