A kirgiz kormány szóvivője pénteken bejelentette: Biskek végleges döntést hozott a támaszpont bezárásáról. Manaszról az amerikai erők rendszeresen végeznek szállítást Afganisztánba. Ezzel szemben Washington azt állítja, hogy a tárgyalások még folynak a bérletről a kirgiz kormánnyal.

James McConville dandártábornok, a kelet-afganisztáni amerikai és a NATO-erőket kiszolgáló alakulat parancsnokhelyettese elmondta, hogy számos mód van emberek és hadianyag Afganisztánba szállításra, s egyiktől sem függenek kizárólagosan. "Azoknak az országoknak, amelyekben jelen vagyunk, gazdasági hasznuk származik ebből, így amikor jelenlétünk megszűnik valahol, valószínűleg kár éri azokat az embereket, akik függenek az ott elköltött anyagi eszközeinktől" - mondta McConville.

Egy másik amerikai tábornok, a Kelet-Afganisztán biztonságáért felelős parancsnok, Mark Milley dandártábornok mindazonáltal úgy nyilatkozott pénteken: származhat kényelmetlensége az amerikai erőknek abból, hogy bezárják Manaszt, de ennek részleteibe nem bocsátkozott.

Az Afganisztán keleti részén állomásozó mintegy 30 ezer külföldi - főleg amerikai - katona az anyagutánpótlást Pakisztánból kapja közúton. Ez a szállítási mód azonban az utóbbi hónapokban veszélyessé vált, mert lázadók rendszeresen megtámadják a konvojokat.

Javított viszont az amerikai erők szállítási lehetőségein előbb Tádzsikisztán, majd Oroszország egy-egy döntése a héten. A dusanbei amerikai nagykövet jelentette be pénteken, hogy Tádzsikisztán a NATO rendelkezésére bocsátja légterét az Afganisztánba irányuló, nem katonai jellegű szállítmányok számára.

Szintén pénteken jelentette be Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, hogy Oroszország hozzájárul az Afganisztánba irányuló amerikai, nem katonai szállítmányok tranzitjához, és várja az ezzel kapcsolatos konkrét kéréseket.

Egy nyugati diplomáciai forrás pedig csütörtökön arról számolt be, hogy az Egyesült Államok hamarosan megállapodást köt Üzbegisztánnal, ami lehetővé teszi neki egy Afganisztánba vezető vasútvonal létesítését.