szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az Economist Intelligence Unit megjelentette a világ városainak „élhetőségi” listáját. A rangsor szerint a legjobb élni a kanadai Vancouverben, aztán Bécs következik, míg a dobogó harmadik fokára az ausztráliai Melbourne kapaszkodott fel. Budapest az 55. helyet szerezte meg, éppen maga mögé utasítva New Yorkot.

A világ legnagyobb független piackutató szervezete a brit Economist Intelligence Unit (EIU) nyilvánosságra hozta annak a kutatásának az eredményeit, amelynek során a világ 140 városában vizsgálták az életlehetőségeket.

Öt fő kategóriában (stabilitás, egészségügy, kultúra, környezet, oktatás) 30 különböző minőségi és mennyiségi paraméter vizsgálata alapján állapították meg az egyes települések 0-100-ig terjedő pontszámait.

Azok a városok, amelyek pontértéke meghaladta a 80-at csak kevés vagy csekély jelentőségű problémával kell, hogy megküzdjenek, míg azok ahol az érték 50 alatt maradt napi kihívásokkal küzdenek az életfeltételek megteremtésében.

A rangsor első helyén a kanadai Vancouver áll, s az első tízben a fejlett világ városai követik, míg a listát a politikai, gazdasági és szociális krízissel küszködő zimbabwei Harare zárja.

A városok életminősége
1 Vancouver 98
2 Bécs 97,9
3 Melbourne 97,5
4 Toronto 97,2
5 Perth 96,6
6 Calgary 96,6
7 Helsinki 96,2
8 Genf 96,1
9 Sydney 96,1
10 Zürich 96,1
…  
55 Budapest 88,2
60 Prága 84
65 Pozsony 79,8
70 Varsó 78,2
85 Bukarest 71,8
…  
140  Harare 34,5
A legjobban szereplő városok a fejlett országok közepes méretű települései közül kerültek ki, a viszonylag kicsi népsűrűség, a kulturális és rekreációs szolgáltatások elérhetősége, az alacsony mértékű bűnözés és a jelentéktelennek tekinthető infrastrukturális problémák miatt.

A lista másik végén Ázsia és Afrika szegényövezeteinek városai helyezkednek el, ahol a jogi instabilitás, a gyenge infrastruktúra, a bűnözés, polgárháborúk és esetenként külföldi portyázások, az infrastruktúra és az egészségügyi ellátás, és a szabadságjogok hiánya okoznak alapvető nehézségeket. (A felmérés nem terjedt ki olyan háborús övezetekre, mint Afganisztán vagy Irak.)

A fejlett országok városainak átlaga is igen magas. Nyugat-Európában 5,8 százalékkal Észak-Amerikában 6,5 százalékkal van csak lemaradva a vezető Vancouver 98 százalékos eredményétől. Például a lista 63-ik helyén álló Athén, a legrosszabbul teljesítő „nyugat-európai” város is 81,2 százalékot, a legrosszabb észak-amerikai Lexington pedig az 59-ik helyen 85,8 százalékot produkált.

A kelet-közép-európai térségben a legjobb eredményt Budapest (55-ik 88,2 százalékkal), Prága (60-ik 84 százalékkal) és Pozsony (65-ik 79,8 százalékkal) érte el.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Gazdaság

Londoni elemzők: talán vége a szabadesésnek

A legutóbbi makroadatok arra mutatnak, hogy talán most már véget ér a világgazdaság szabadesésének legrosszabb időszaka, áll az egyik vezető londoni gazdaságelemző cég csütörtöki jelentésében, amelyben több világgazdasági erőcentrumra, köztük az Egyesült Államokra javított, az euróövezetre azonban változatlanul kétévi recessziót jósló előrejelzések szerepelnek.

MTI Gazdaság

EIU: 2 százaléknál nagyobb globális recesszió deflációs veszéllyel

Az eddigi komor előrejelzéseknél is mélyebb, piaci árfolyamon 2 százalékot jóval meghaladó világgazdasági recessziót, Európában pedig - a súlyos visszaesés miatt - most már deflációs kockázatot jósolnak nagy londoni gazdaságelemző és hitelminősítő házak csütörtökön megjelent új elemzéseikben.

hvg.hu Világ

Budapest a legélhetőbb rendszerváltó város

Vancouver a legkellemesebb város, ahol élni lehet, de Melbourne, Bécs, Genf, Zürich, Koppenhága, Helsinki, Stockholm, és Frankfurt is az élbolyba tartozik a The Economist Intelligence Unit felmérése szerint

MTI Gazdaság

Londoni felmérés: javítani kell a kapitalizmuson

A gazdasági szereplők szerint alapjaiban változtatta meg a kapitalizmust a jelenlegi világgazdasági válság, áll egy friss londoni felmérésben, amely azt is kimutatta, hogy a vállalatvezetők nagy többsége most már támogatja az állami ellenőrzés szigorítását.