A pártfinanszírozásról szóló törvény értelmében az 50 ezer eurót meghaladó értékű - anyagi vagy természetbeni - adományokról haladéktalanul jelentést kell tenni a parlament alsóházának elnökénél. A Bundestag aktuális kimutatása szerint a félszázezer eurónál is többet adományozók jóvoltából összesen 2,31 millió euróval gazdálkodhatnak a pártok. Ez közel 700 ezer euróval több mint 2005-ben.

A donorok jellemzően nagybankok és járműipari óriásvállalatok. Bőkezűségük legnagyobb haszonélvezője a Kereszténydemokrata Unió (CDU) 1,26 millió euróval. Utána sorrendben a német Szabad Demokrata Párt (FDP), a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) és a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) következik.

A CDU háromszor annyi juttatást kapott a német gazdaság vezető szereplőitől, mint 2005-ben. A nagykoalíciós társ SPD e forrásból származó bevételei a másfélszeresére növekedtek. A Zöldek és a Baloldal pártja június végéig nem kapott 50 ezer eurót meghaladó adományt. A keletnémet utódpárt és nyugati baloldali tömörülések összeolvadásából született Baloldal nem túlzottan népszerű az úgynevezett nagyadományozók körében; tavaly például egész évben nem kapott egyszerre ekkora összeget.

Az adományozók közül kiemelkedik a BMW. A társaság 426 371 euró értékben biztosított "ingyenes gépkocsi-használati lehetőséget" a parlamenti pártoknak, kivéve a Zöldeket és a Baloldalt. A Daimler autókölcsönzés helyett inkább átutalt 150-150 ezer eurót a nagykoalíció pártjainak. A Deutsche Bank 400 ezer eurót osztott szét az első félévben - áll a Financial Times Deutschland című üzleti-politikai lap szerdai összeállításában.

A pártok bevételének átlagosan 15 százaléka származik adományokból, a hagyományosan a legtöbb adományt begyűjtő CDU-nál 21 százalék ez az arány. A konzervatív párt körül tíz éve kirobbant "feketekassza"-botrány után megszigorították a szabályozást. A 50 ezer eurónál nagyobb adományok mellett a 10 ezer eurót meghaladó támogatások befizetőinek kilétét is nyilvánosságra kell hozni. Az utóbbi kategóriába tartozó adományokról a pártok az éves pénzügyi jelentésükben kötelesek beszámolni. A dokumentumot bárki megtekintheti a Bundestag honlapján.

Az 1999-ben kipattant ügy kulcsfiguráját, Karlheinz Schreibert a napokban adta ki Kanada Németországnak. A fegyverkereskedő-lobbistát kedden szökés és elrejtőzés veszélyére hivatkozva vizsgálati fogságba helyezte az augsburgi tartományi bíróság. Az ügybe belebukott a CDU akkori elnöke és parlamenti frakcióvezetője, Wolfgang Schauble, Helmut Kohl korábbi kancellár pedig lemondott a párt tiszteletbeli elnöki tisztségéről.

A Schreiber-affér kapcsán indult eljárásban Kohl beismerte, hogy több millió német márka adományt vett át pártja részére szabálytalanul. Az adományozók nevét máig nem árulta el. A törvénybe ütköző módon kezelt támogatások miatt a CDU-ra kirótt büntetés megfizetéséhez a volt kancellár a saját házára felvett jelzáloghitellel és személyes gyűjtőakcióval járult hozzá. A Die Welt című politikai napilap szerdai összeállítása szerint a botrány nem csupán erkölcsileg, hanem anyagilag is mély válságba taszította a pártot: adósságainak részleteit egészen tavalyig törlesztette.