"Nem normális, hogy 18 évvel a függetlenné válás után a határunk ne legyen megállapítva" - mondta az ukrán államfő a Le Figaro című francia napilapban csütörtökön megjelent interjúban a Krím-félsziget orosz-ukrán határvitájával kapcsolatban. Hozzátette: "Amikor az orosz parlament Szevasztopolt orosz városnak nyilvánítja, elismeri területi integritásunkat?"

Elnökválasztási programja kapcsán Juscsenko így vélekedett: "Oroszországgal szemben pozitív a menetrend. Csak annyit akarok, hogy elismerjék Ukrajna függetlenségét." Az ukrán államfő szerint Oroszországnak nem lehetnek "legitim jogai" a régióban, s Ukrajna olyan szuverén állam, amely "nem tűr el semmilyen dominanciát".

Juscsenko ismételten elítélte az orosz flotta jelenletét a Fekete-tenger Ukrajnához tartozó részén: "Ez ellentétes az alkotmányunkkal, amely tiltja idegen csapatok jelenlétét területünkön. Ezért az orosz flottának legkésőbb 2017. május 17-ig el kell hagynia Szevasztopolt.

Szevasztopolban van az orosz Fekete-tengeri Flotta támaszpontja. A krími várost a XVIII. században alapították az orosz flotta bázisaként. A Krím-félsziget a szovjet időkben Ukrajna fennhatósága  alá került, és ukrán terület maradt a Szovjetunió felbomlása után is. A két ország 1997-ben húsz évre szóló szerződést kötött a támaszpont bérletéről.

Az ukrán elnök arra is figyelmeztetett, hogy amennyiben Oroszország tiszteletben tartja nemzetközi kötelezettségvállalásait, jó kapcsolatokra számíthat Ukrajnával, de "ha újabb propagandaháborúra kerül sor, más lesz a helyzet". Juscsenko a tavalyi orosz-grúz konfliktusra utalt, amellyel kapcsolatban egyes európai és amerikai politikusok annak a félelmüknek adtak hangot, hogy a Krím-félsziget lehet Moszkva következő célpontja.

A grúz-orosz konfliktus következményeiről - amely teljesen lefékezte Ukrajna NATO-taggá válásának folyamatát - az ukrán elnök úgy vélekedett, hogy Európának is csak jobb lenne, ha az európai védelmi területet tovább terjesztené keletre, "Ukrajna pedig ugyanúgy szeretne az európai védelmi térséghez tartozni, mint a balti államok, Románia, Bulgária, Lengyelország vagy Csehország."

Arra kérdésre, hogy kell-e a jövő télen újabb gázválságtól tartani Ukrajna és Oroszország között, Juscsenko azt válaszolta, hogy "a kérdés szokás szerint valószínűleg nem rendeződik december 31-e előtt", mert a gáz tranzitdíja négy éve változatlan, miközben az ára a 3,5-szeresére nőtt. Az ukrán elnök megismételte, hogy a gázszállítás felfüggesztéséért nem Kijev volt a felelős tavaly januárban, mert Ukrajnának az az érdeke, hogy biztos legyen az európai országok ellátása.