szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az ENSZ közgyűlése előtt az aktuális napirendi pontok és a tárgytól eltérő felszólalások között számos szenvedélytől túlfűtött, provokatív, sőt, néhol bizarr szólam is napvilágot látott, melyekből a tíz legszélsőségesebbet gyűjtötte össze a Foreign Policy.

Az indiai diplomata, aki csaknem halálra idegesítette magát

1957

„A Biztonsági Tanács vitaként hivatkozik az esetre. Ez azonban nem területi vita. Egyetlen probléma van önök előtt…, mely nem más, mint az agresszió.”

E kifakadás a kasmíri helyzet vitáján esett meg, amikor is Krishna Menon indiai ENSZ-diplomata a leghosszabb beszédet tartotta az ENSZ Biztonsági Tanácsa üléseinek történetében. Felszólalása több mint nyolc órán át tartott, közben összeesett és korházi kezelésre szorult. Később visszatért a pulpitusra és további egy órán át beszélt, ám ekkor már egy orvos végig ellenőrizte a vérnyomását.




Castro hosszúra vette

1960

„Ha Kennedy nem műveletlen, lekezelő milliomos lenne, biztos értené, hogy nem lehet fellázadni a parasztok ellen.”

Nem egy súlycsoport Menonnal, de a kubai elnök, Fidel Castro büszkélkedhet a leghosszabb beszéddel – mely négy és fél órán át tartott – az ENSZ általános közgyűlésén. Castro először 1959-ben látogatott az Egyesült Államokba, amikor még barátságos arcát mutatta. 1960-as látogatásakor azonban már a Szovjetunióval ápolt szoros kubai kapcsolat miatt erősen támadta az "amerikai imperializmust" és kritizálta Nixon és Kennedy elnökjelölteket. Az éves ENSZ-közgyűlés idején további botrányt keltett azzal, hogy szállodai szobájában csirkéket tartott.







Hruscsov és a lábbeli

1960

„Elnök úr, hívja az amerikai imperializmus talpnyalóját, hogy rendelhessünk.”

Nyikita Hruscsov szovjet párttitkár a hidegháború egyik legemlékezetesebb pillanatával büszkélkedhet, amikor is egy fülöp-szigeteki delegált szovjetellenes kirohanását feltartóztatandó, levette cipőjét és azzal kezdte csapkodni az asztal lapját. Cselekedete a túlfűtött reakciók szimbólumává vált, noha kevéssé lehetett meglepő egy olyan embertől, aki rendszeresen azt kiabálta, „el fogunk temetni”.




Lodge kiszúrta a poloskát

1960

„Ma a szovjet kémkedés konkrét bizonyítékával állhatok itt, melyet így önök is láthatnak.”

Colin Powell egy fiola „anthraxszal” a kezében próbálta rávenni az ENSZ BT tagjait, hogy támogassák az Irak elleni katonai akciót, de akadtak idők, amikor a hamisítványokat hatásosabban használták fel. Az amerikai U2 lopakodó gép szovjet légtér feletti lelövése kapcsán folytatott vita során Henry Cabot Lodge úgy döntött, támadóra veszi a stílust. Elővette a moszkvai amerikai nagykövetnek a Szovjet-Amerikai Baráti Társaság által ajándékozott címert, melyből csipesszel miniatűr mikrofont húzott elő. Lodge szemléltető akciója nyomán a Biztonsági Tanács elvetette a szovjeteknek az amerikai kémrepülőt elítélő határozati javaslatát.

Arafat csatára készül

1974

„A régi világrend szemünk láttára omlik össze, amint az imperializmus, a kolonializmus, a neokolonializmus, amelyeknek fő megjelenési formája a cionizmus, visszafordíthatatlanul megsemmisül.”

A Palesztin Felszabadítási Szervezet elnökét először hívták meg az ENSZ közgyűlésére a fejlődő országok egyik olyan csoportjának követelésére, mely hagyományosan kritikus volt Izraellel szemben az ENSZ-ben. Jól ismert katonai egyenruhájában Jasszer Arafat ekkor szólalt fel először a szervezetben és intézett támadó beszédet a "cionizmus" ellen. Egy évvel később „a cionizmus egyenlő a rasszizmussal” gondolaton túlhaladt a világ, aminek nyomán az ENSZ és Izrael viszonya kiemelkedően jó lett, soha olyan nem volt azóta sem.

Ortega Reagant támadja

1987

„Mielőtt konzultálna forrófejű tanácsadóival a különböző szóba jöhető katonai beavatkozásokról, szeretném emlékeztetni Reagan elnök úr, hogy Rambo csak a filmekben létezik”.

A nicaraguai elnök, Daniel Ortega az ENSZ keretei közt támadta az Egyesült Államok Közép-Amerika politikáját, különösen a Contra lázadók pénzelését és a Somoza-diktatúra támogatását, ami Ortega szerint „kivéreztette a nicaraguai népet”. A dühödt beszédre válaszként az USA delegációja kisétált a teremből. „A nicaraguai népnek lehet, hogy a helyén kell maradnia és végighallgatnia őt, de nekem nem” – kommentálta az esetet Vernon Walters amerikai nagykövet.




Chavez kiszagolja az ördögöt

© AP
2006

„A gonosz itt járt tegnap, s kénes bűzét most is érezni a levegőben.”

Venezuela vezetője, Hugo Chavez mindig is kedvelte az ENSZ-közgyűlések biztosította reflektorfényt, aminek legékesebb példáját akkor adta, amikor az ördöghöz hasonlította George W. Busht. Egy másik hatásvadász húzása, hogy rendszeresen baloldali szerzők könyveivel sétál fel a pulpitusra, így legutóbb Noam Chomsky amerikai nyelvész és író egyik kötetével. Idén felszólalása kezdetén bejelentette, „nincs többé kénszag”, utalva Barack Obama hivatalba lépésére.

Bashir tagadja a tömeggyilkosságot

2006

Idézet: „Az a kép, amit önkéntes szervezetek festettek fel országunkról az utóbbi időben, hogy több segítséget és segélyt eszközöljenek ki, negatív hatással járt.”

A szudáni elnök, Omar al-Bashir amiatt panaszkodott, hogy a Darfúrban zajló mészárlás – melyet Bush elnök tömegmészárlásként aposztrofált – valójában a nyugati világ olyan segélyszervezeteinek koholmánya, amelyek több pénzt akarnak szerezni. A felszólalása után tett nyilatkozataiban még ennél is tovább ment, azt állítova, az izraeli és cionista szervezetek terjesztenek hazugságokat a szudáni kormányról. Panaszát Ahmedinezsád iráni elnök is osztotta.





Ahmedinezsád utálja a cionistákat

© AP
2008

„Az amerikai és az európai emberek büszkeségével, egységével és jogaival játszik az emberek egy kicsiny, csaló csoportja, akiket cionistáknak hívnak. S bár tényleg csak egy törpe kisebbségről van szó, mégis a nemzetközi gazdasági és pénzügyi világ egy jelentős részét befolyásolják, valamint nagy hatással vannak egyes európai országok és az USA politikai döntéseire, összetett, csaló és álságos módon.”

Mahmoud Ahmedinezsád iráni elnök rendszeresen kihasználja az ENSZ-közgyűléseket a nyugati hatalmak támadására, Izrael-ellenes kirohanásokra. Az iráni vezető legutóbb a "cionisták" által elkövetett bűntényként beszélt a dél-oszétiai harcokról, felszólalásaiban pedig előszeretettel hozakodik elő vallási példázatokkal és siíta tanításokkal.

Mit tesz Kadhafi?

© AP
2009

„Nem Biztonsági Tanácsnak kéne hívni, hanem Terror Tanácsnak.”

Negyvenévnyi hatalomgyakorlás után először szólalt fel idén az ENSZ-ben a líbiai vezető, Muammar al-Kadhafi, s vélhetően utoljára. Száz perces beszédében országa fél évszád alatt felhalmozódott sérelmeit ecsetelte, összeesküvés-elméleteket vázolt fel, melyek szerint az USA direkt fejlesztette ki a H1N1 vírust, de a Kennedy-gyilkosság hivatalos aktájának hitelességét is megkérdőjelezte. A legerősebb retorikai fogásait azonban az ENSZ BT-re tartogatta, mely szerveződést az al-Kaidával hozta szoros összefüggésbe. Mivel a líbiai diktátor kizárólag saját beduinsátrában hajlandó megszállni, a közgyűlés idejére a hajlékot több New York-i helyszín után végül Donald Trump milliárdos hátsó kertjében helyezték el.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!