NYT: a nyers erő nem használ a Kaukázusban

Csupán a nyers erő ezúttal sem fog használni a Kaukázusban: ha Oroszország vissza akarja szorítani a szélsőséges erőket, nem erőfitogtatásra, hanem a kaukázusi viszályok gyökereinek kezelésére van szüksége - írta a szerdai The New York Times a moszkvai metrórobbantásokkal kapcsolatban.

  • MTI MTI
NYT: a nyers erő nem használ a Kaukázusban

Vlagyimir Putyin miniszterelnök azzal kezdhetné, hogy hallgat pártfogoltja, Dmitrij Medvegyev szavaira; az orosz elnök szerint a Kremlnek lépéseket kellene tennie annak a méltánytalan helyzetnek - szegénység, munkanélküliség, hivatali korrupció - a megszüntetésére, amely a fegyveres ellenállást táplálja a térségben. Az újság szerint attól lehet tartani: az iszonyatos terrormerényleteket Putyin arra fogja felhasználni, hogy erősítse a tekintélyelvű uralmat Oroszországban. 

Putyin 2004-ben, csecsen terroristák akkori véres merényletei után egy sor "reformot" vezetett be az ország "védelmében". Az eredmény az lett, hogy a Kremlnek - vagyis Putyinnak és az állami rendvédelmi szerveknek, ahonnan ő maga is származik - túl nagy hatalom összpontosult a kezében: elhallgattatták a szabad sajtót, és szinte minden politikai ellenfelet ellehetetlenítettek. 

Putyin döntően a nyers erőre és az elnyomásra támaszkodva tekintélyét kockáztatta azzal, hogy a csecsen viszály lezárását ígérte. Meggyőzte az oroszokat, akikhez kevés független tudósítás jut el, hogy megtörte az ellenállást. Csak azt felejtette el közölni az országgal, hogy Csecsenföldön tavaly ismét fellángolt az erőszak, és átterjedt a szomszédos köztársaságokra is - írta a The New York Times. 

A tekintélyes napilap szerint félő, hogy a hétfői merényletekre válaszul visszatér a moszkvai vasököl a Kaukázusba. Az újság kiemelte: az öngyilkos merényletek után az állami tévécsatornák órákig nem reagáltak az eseményekre. A megdöbbent moszkvaiak nem kaptak információkat, csak a szokásos főzőműsorokat és rendőrségi sorozatokat nézhették, vagy egy szovjet kémfilmre kapcsolhattak át. 

Az állami 1-es csatorna például 8.30-kor, fél órával az első robbantás után rövid hírben számolt be a történtekről, majd egészen délig nem történt említés a merényletekről, mivel "nem volt új információ", ahogy Larisza Krimova, a csatorna szóvivője fogalmazott. Állítólag közölte, hogy nem volt szükség új hírekre, mert az emberek többsége reggel 9 óra előtt elhagyja otthonát, és "utána már döntően csak háziasszonyok néznek tévét". Az oroszok többsége rádiót hallgatott, és az alapvetően cenzúrázatlan interneten keresett információkat - jegyezte meg a The New York Times.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?