Kettős állampolgárság: Pozsonyban tudják a megoldást, de nem árulják el

"Már néhány hete intenzív párbeszédet folytatok Daniel Lipsic belügyminiszterrel. Úgy érzem, megtaláltuk a végső megoldást. Egyelőre nem beszélek róla, nehogy rosszat tegyek" - jelentette ki Mikulás Dzurinda abban az interjúban, amelyet kedden hozott nyilvánosságra a pozsonyi SITA hírügynökség. A miniszter hozzátette, hogy elképzelése megvalósításához meg kell nyernie az egész kormánykoalíció támogatását.

"Eléggé valószínű, hogy már rövid időn belül sikerül megegyeznünk, és változtatunk a szlovák oldal válaszlépésén. Fontosnak tartom, hogy ne büntessük a szlovák állampolgárokat, ne büntessük az itt élő szlovák állampolgárokat, illetve azokat a régóta Csehországban, Kanadában, Ausztráliában élő szlovákokat, akik legitim módon kérnek kettős állampolgárságot. Népiesen szólva úgy mondanám, hogy mindenki söpörjön a saját portája előtt" - jelentette ki Dzurinda. Hozzátette, hogy csak ezt követően akarna lépni Magyarország irányában.

"Nem normális, ha tömegesen adják meg a kettős állampolgárságot, ha anélkül ítélik oda, hogy tartós kapcsolat lenne az egyén és az állam között, amelynek állampolgárságáért az illető folyamodik. Milyen az a kettős állampolgárság, ha 50 éve Szlovákiában élő emberek, akik nem akarnak elmenni innen, magyar állampolgárságot kapnak? Miféle rendszer ez?" - tette fel a kérdést a szlovák diplomácia vezetője. Úgy vélte, a magyarokéhoz hasonló rossz lépést már más állam is tett, például Románia a moldáv állampolgárok esetében. Feltette azt a kérdést, "hogy miként nézne ki az Európai Unió (EU), ha a spanyolok kettős állampolgárságot biztosítanának a mexikóiaknak, vagy a kubaiaknak?".

Dzurinda leszögezte, hogy a kettős állampolgárság ügye nem szlovák-magyar kétoldalú ügy. Szerinte osztrák partnere, Michael Spindelegger külügyminiszter is egyetértett vele legutóbbi találkozójuk alkalmával abban, hogy "ez európai" téma. "Szándékomban áll a témát európai szinten is felvetni" - zárta fejtegetését a külügyminiszter. A szlovák-magyar kapcsolatokkal összefüggésben Dzurinda úgy vélekedett, hogy előre kell tekinteni, s nem szabad a múltban vájkálni.

"Magyarországgal kapcsolatos álláspontom azon alapul, hogy sokkal inkább előre kell tekintenünk, és azon kell gondolkoznunk, ami segíthet az embereknek, és hogy ne vájkáljunk örökösen a Benes-dekrétumok vagy Trianon ügyében. Azon úgy sem lehet változtatni. Az ilyesmi csak rossz vért szül, és rossz hangulatot teremt" - jelentette ki a miniszter. Elmondta: Karel Schwarzenberg cseh külügyminiszterrel megegyeztek abban, hogy fiatal történészekből munkacsoportot állítanak fel, amely elfogulatlanul nézi majd át ezeket a témákat.

A szlovák külügyminiszter bízik abban, hogy amennyiben jó lesz a szlovák-magyar viszony, a régióban is nyugalom és stabilitás lesz. Dzurinda azt mondta, jól ismeri a mostani vezető magyar politikusokat. A szlovák-magyar viszony Orbán Viktor első kormánya idején sem volt rózsás - "aránylag hűvös volt" -, de ennek ellenére sikerült újjáépíteni a Párkányt és Esztergomot összekötő Mária Valéria hidat. Most hasonló kiemelt beruházásként lehetne kezelni a Kassát és Miskolcot összekötő gyorsforgalmi utat. 

A személyes kapcsolatokat illetően Dzurinda azt mondta: bár az Orbán vezette kormány tagjaival kapcsolatban nem csak pozitív tapasztalatai vannak, magyar partnerével, Martonyi Jánossal "jó baráti és partneri kapcsolatokat" ápol, s örül az együttműködésnek.