„Javasolom, hogy a történelmi igazságtétel és megbékélés is egy olyan szempont legyen, amely számít” Szerbia európai uniós integrációjánál – mondta az Európai Parlament alelnöke csütörtökön a vajdasági székvárosban, miután megbeszélést folytatott Egeresi Sándorral, a tartományi parlament elnökével.

Tőkés László a megbeszélést követő közös sajtótájékoztatón egyértelművé tette: támogatja Szerbia európai integrációs törekvéseit, ugyanakkor hangsúlyozta, határozottan elvárja, hogy a hivatalos Belgrád a csatlakozást megelőzően teljesítse a rá váró feladatokat. „Szerbia EU-csatlakozási folyamata során ellenőrizni fogjuk az itteni kisebbségi viszonyokat, és fokozottan odafigyelünk az esetleges atrocitásokra” – mondta. A magyarok számtalanszor bocsánatot kértek a szerbektől a negyvenes évek elején elkövetett vérengzésekért – jegyezte meg.

Egeresi Sándor elmondta: átadta Tőkés Lászlónak a vajdasági képviselőház tényfeltáró bizottságának azt a dokumentumát, amely az 1941 és 1948 közötti időszak atrocitásaira vonatkozik és a háborús bűntetteket, valamint az ártatlan áldozatok névsorát tartalmazza. Az irat része annak a dokumentációnak, amelyet a közös szerb-magyar államközi történész-bizottságnak kell majd összeállítania – tette hozzá.

1942 januárjában-februárjában 3-4 ezer ember, szerbek, zsidók és magyarok vesztették életüket a Délvidéken a horthysta magyar honvédségi és csendőralakulatok „partizánvadász” razziáiban és kivégzéseiben. 1944 őszén kezdődött az akkori jugoszláv katonai hatalom megtorlása, amelyben legalább tízezer délvidéki magyart végeztek ki ítélet nélkül.

Tavaly októberben a magyar és a szerb államfő megállapodott arról, hogy a két ország tudományos akadémiái felállítanak egy közös, magyar-szerb történészi vegyes bizottságot az 1941 és 1945 közötti vajdasági események kivizsgálására. A Magyar Tudományos Akadémián már korábban megalakult ez a testület, a Szerb Tudományos Akadémián csak nemrégiben jelölték ki azt a kilenc szakembert, akik tagjai lesznek a vegyes bizottságnak.