Egyelőre nem hisznek a robusztus európai gazdasági növekedésben a piacok, jóllehet az év utolsó EU-csúcsa váratlanul gyorsan jóváhagyta az összes javasolt reformot.
Silvio Berlusconi maffiózó és pedofil – tűnt fel az EU állam- és kormányfőinek idei utolsó csúcstalálkozóján a hivatalos tájékoztató képernyőkön futó Twitter-üzenetek között. Az olasz delegáció felháborodását elkerülendő a technikusok gyorsan leállították a kísérleti jelleggel először használt mikroblog-kivetítést, amelyre bárki küldhetett rövid üzenetet. Ennél váratlanabb eseménnyel azonban nem kellett szembenéznie az EU vezetőinek, akik a terveknek megfelelően, de a vártnál sokkal gyorsabban és kevesebb vitával övezve, két mondattal megtoldották a tavaly decemberben életbe lépett lisszaboni szerződést, szabaddá téve ezzel az utat az unió végleges válságkezelő alapjának létrehozásához. A csúcs résztvevői a korábban szokásos elvi döntések helyett ezúttal szigorú határidőket és eredményorientált megoldásokat tettek le az asztalra.
Az uniós szokásokhoz képest rendkívül gyors sebességre váltott gazdasági reformokra a közös valuta bevezetése óta még nem volt nagyobb szükség, mint most. Erre utal az is, hogy a HVG értesülései szerint az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, Jean-Claude Trichet úgy fogalmazott az EU-csúcson a színfalak mögött, hogy a világon sehol sem olyan látványos a válság és annak hatása, mint az öreg kontinensen.
Egybevágnak ezzel az Európai Tanács soros elnökségét januártól hat hónapra átvevő Orbán Viktor által az ülés után mondottak. A magyar miniszterelnök szerint minden mostani döntés az EU gazdasági helyzetéből következik, és úgy látja, az évzáró csúcsot annak ellenére optimizmus jellemezte, hogy az eurózóna az eddigi legnehezebb időszakát éli. Az elnökségi feladatok kapcsán arról beszélt, hogy noha Magyarország még nem eurózónatag, a félév alatt mindennél fontosabb a most jóváhagyott alapszerződés-módosítás véglegesítése. Azután pedig a válságmechanizmus részletes kidolgozása és a gazdasági reformok lezárása következik – tette hozzá. Mindezekre a huszonhetek 2011 márciusáig, illetve a tavaly októberben politikai szinten elfogadott preventív szabályok, azaz a gazdasági koordináció és a büntető szankciók kapcsán júniusig adtak időt.
Angela Merkel német kancellár is elégedetten utazott el a csúcsról – szinte közvetlenül az Afganisztánban harcoló német egységhez –, és úgy vélte, a szolidaritás ékes példája az állandó válságmechanizmus felállítása az euró védelmében. Nem tetszett ugyanakkor neki, hogy a páneurópai kötvényekről szóló javaslat berlini elutasítása ellenére a tanácsülésen számos ország pozitívan reagált az elképzelésre. Merkel szerint az eurókötvények vészmegoldást jelentenének, a módszeres kilábalást a krízisből a versenyképesség javításával kell kezdeni.
Megnyugtatóbb egyetértés övezte a korábban számos ország aggodalmát kiváltó alapszerződés-módosítást. Noha a tavaly óta életben lévő új alapszerződés ratifikációja jelentősen megkésett, és majdnem kudarcra jutott a 2008-as elutasító írországi népszavazás miatt, a most véglegesített „korlátozott” módosításhoz jogi szakértők véleménye szerint – amit Brian Cowen ír miniszterelnök is megerősített – várhatóan nem kell sehol népszavazást tartani. A menetrend szerint 2011 márciusáig befejeződnek az intézményközi konzultációk, majd 2012 végéig minden tagállamnak elég ideje marad a nemzeti ratifikációra. Ha minden határidőt sikerül tartani, 2013 júniusában – az ideiglenes krízisalap lejártával egy időben – működésbe léphet az immár az európai törvényekkel összhangban lévő Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM). Az ESM a meglévő Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmusra épül majd, lehetővé téve pénzügyi mentőövek nyújtását a csődközelbe került tagországoknak, a pénzügyminiszterek egyhangú jóváhagyása mellett.
Herman Van Rompuy az EU állandó elnöke szerint a magánszektor bevonására eseti alapon lesz majd mód, míg az IMF a végleges ESM-ben is szerepet kap. A HVG-nek nyilatkozó európai bizottsági illetékesek szerint az ESM részletei – például a pénzalap nagysága – nem szerepeltek a napirenden, azokról jövő tavaszig döntenek. További pénzpiaci bizalomépítő döntés, hogy jövőre folytatják az idén először publikált banki stressztesztek közzétételét, és szigorúbb feltételek szerint teszik mérlegre a pénzintézetek ellenálló képességét. A végleges válságalap létrejöttéig hátralévő két évben a jelenlegi 750 milliárd eurós alapból kell megsegíteni a tagállamokat. Eddig Görög- és Írországot óvta meg az alap az államcsődtől, de félő, hogy hamarosan sor kerül Spanyolországra és Portugáliára is, kritikus fiskális helyzetük miatt.
Nem látszanak osztani az európai vezetők bizodalmát a pénzpiacok. Az ESM-ről szóló megállapodás ellenére a csúcs második napján – egy héttel a Fitch után – a Moody's hitelminősítő intézet drasztikusan, öt besorolással rontotta Írország pénzügyi kilátásának megítélését. Hasonló sors vár az elemzők szerint a görögökre is. Eközben az EKB tizenkét év után először tőkeemelésre szólította fel a nemzeti központi bankokat, hogy 5,8 milliárd euróról 10,8 milliárdra emeljék a pénzintézet jegyzett tőkéjét – a hivatalos érvelés szerint a megnövekedett piaci bizonytalanság és hitelkockázat miatt. Ráadásul a frankfurti pénzintézet a közelmúltban több milliárd euró értékben vásárolt államkötvényeket, hogy enyhítse a legnehezebb helyzetben lévő eurózónatagokra nehezedő pénzügyi nyomást.
Beárnyékolta a tagországok közti egyetértést a bizalomépítő törekvések ellen ható, karácsony előtt közzéteendő német–brit–francia kezdeményezésre formálódó levél, amely szerint az EU költségvetését a következő hétéves pénzügyi időszakban, azaz 2014 után, a 2013-as szinten befagyasztanák, és csak az inflációval engednék nőni. Sajtóértesülések szerint Ausztria, Svédország, Hollandia és Finnország is támogatja az elképzelést, amelynek szövege elébe menne az Európai Bizottság jövő júniusban esedékes javaslatának. A nettó befizetők támogatásából főként felzárkózásra költő keleti tagállamok közül elsőként a lengyelek tiltakoztak. Már most látható, hogy kemény csaták elé néznek az uniós kiadásoknak megálljt parancsolni szándékozók, a közös költségvetést ugyanis az uniónak egyhangúlag kell elfogadnia.
FOLK GYÖRGY / BRÜSSZEL
A munkaerőpiac komolyabb megrázkódtatás nélkül nem képes nélkülözni több százezer munkavállalót, a költségvetést pedig százmilliárd forintokkal terhelné, ha a férfiak is nyugdíjba mehetnének korhatár előtt, 40 év jogviszonnyal, ahogy azt Magyar Péter tervezi. Ma is sok nő és férfi dolgozik nyugdíj mellett, 65 éves kora fölött, jóval többen, mint 2010-ben.
A panel egy zebrára esett. Sérülés nem történt.
