Még 2011-ben indult a Nők 40 program, mellyel azt tették lehetővé, hogy a nyugdíjkorhatár előtt is nyugdíjba vonulhasson az, akinek a jogviszonya elérte a 40 évet. Magyar Péter Tisza-pártelnök szerint ők a férfiak számára is elérhetővé tennék ezt a lehetőséget.
„Ma minden harmadik férfi meghal, mielőtt nyugdíjba menne, mielőtt egy napot is nyugdíjba töltene, és rengeteg családban az unokák nagyapa nélkül nőnek fel” – mondta a terv kapcsán, hozzátéve, ehhez az kell, hogy beindítsák a gazdaságot.
A munkaerőpiacot megviselné
A Nők 40-hez hasonlóan, minden magyar férfi csökkentés nélküli előrehozott nyugdíjra jogosult lenne, amint jogviszonya eléri a 40 évet. Ez az ígéret bizonyára nagyon népszerű, hiszen ki ne szeretne minél hamarabb – málusz (csökkentés) fizetése nélkül – nyugdíjba vonulni, különösen úgy, hogy ha akar, akkor nyugdíj mellett (a közszférán kívül) járulékfizetés nélkül teljes munkaidőben dolgozhat – véli Simonovits András nyugdíjszakértő.
Munkaerőpiaci szempontból problémás lehet bármilyen intézkedés, ami szűkíti a munkaerő-kínálatot – figyelmeztet Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza. Márpedig ha a férfiak is nyugdíjba vonulhatnak 40 év szolgálati viszonnyal, biztosan lesznek olyanok, akik élnek a lehetőséggel. Miközben a demográfiai helyzet a népesség elöregedése miatt folyamatosan romlik, a foglalkoztatottak száma immár folyamatosan csökken. A foglalkoztatási ráta ugyan stabil, de további növelésére nem látszik mód, a munkaerőpiaci helyzet romlani fog.
A férfiak kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségének hatásait alaposan meg kellene vizsgálni, fel kellene mérni, hány érintett van, milyen továbbgyűrűző hatásokkal kell számolni.
A gazdaságszerkezet természetesen képes lehet alkalmazkodni a munkaerő-kínálat szűküléséhez, de ez évekbe telne, addig zavarokra kellene számítani.
A költségvetést jócskán megterhelné
Fontos, hogy az intézkedés rontaná a költségvetés helyzetét, mivel a nyugdíjasok számának növekedése több kifizetést, ugyanakkor a foglalkoztatottak számának csökkenése kevesebb járulékbefizetést jelentene. Ráadásul a költségvetés bevételi oldalán már most túlsúlyban vannak a fogyasztáshoz kötődő bevételek, a jövedelemadó-bevételek további mérséklődése fokozná ezt az állapotot. Kivéve persze, ha a bevezetés más intézkedésekkel együtt valósulna meg. Önmagában így nehezen értékelhető – mondja Virovácz Péter.
A Nők 40-ről tudjuk, hogy közvetlenül évi 500 milliárd forint kiadással jár, amelyhez hozzá kell tenni a 200 milliárd forintra becsülhető járulékkiesést is. Bár jóval kevesebb férfi éri meg a nyugdíjkorhatárt, mint nő, keresetük és emiatt a nyugdíjuk is nagyobb. Nem tévedünk nagyot, ha az új program éves költségét 700 milliárd forintra becsüljük – kalkulál Simonovits András.
https://hvg.hu/gazdasag/20250729_magyar-peter-ferfi-nyugdij-40-ev-nok40
A Nők 40 sem sikersztori
A Férfiak 40 értékelése attól függ, hogyan értékeljük a Nők 40-et. Márpedig azt nehéz pozitívan értékelni. A szakértő szerint a Nők 40 program 2011-es bevezetésekor a kormányzat azt hihette, hogy kevés nő szerzi meg 62 éves koráig (annyi volt akkor a nyugdíjkorhatár) a negyvenéves jogviszonyt, mivel a hosszabb szolgálati idejű diplomás nők főiskolás éveit kizárták a jogviszonyból, és a gyerekneveléssel töltött idő beszámítását is korlátozták. Nem ez történt, és azóta a nyugdíjba vonuló nők több mint fele igénybe veszi a Nők 40-et.
Simonovits András hangsúlyozza, hogy
a Nők 40 aránytalanul bünteti a programból éppen kimaradó nőket. Miért mehet nyugdíjba teljes nyugdíjjal el egy 60 éves nő 40 évnyi jogviszonnyal, és miért nem mehet nyugdíjba akár 6 százalékkal csökkentett nyugdíjjal egy 64 éves nő 39 évnyi jogviszonnyal?
Arányban áll-e az 1 év jogviszonytöbblet a 4 év korhatárkedvezménnyel? – teszi fel a kérdést a szakértő. Emellett a kedvezménynek szánt Nők 40 súlyos károkat okozott a nők egy jelentős csoportjának. Tagjai olyan években mentek el nyugdíjba, amikor az átlagos reálbérek látványos (és statisztikailag eltúlzott) növekedése miatt elestek a továbbdolgozással járó többletnyugdíjaktól – mivel a nyugdíjakat az állam csak az éves infláció mértékével emeli, miközben a bérek jóval nagyobb ütemben emelkedtek, így az érintettek, ha tovább dolgoztak volna, pár évvel később jóval magasabb ellátással mehettek volna nyugdíjba.
Ráadásul a Nők 40 fenntartása szembement az általános nyugdíjkorhatár 2009-ben törvénybe iktatott emelésével. Minimális harmonizálás esetén a Nők 40-et Nők 41-re, Nők 42-re, végül Nők 43-ra kellett volna módosítani.
A klasszikus érvek nem helytállóak
A Férfiak 40 melletti gyakori érv – Magyar Péter is ezt említette –, hogy a férfiak várható élettartama kisebb. Magyarországon egy férfi 13,2 évet, egy nő 17,3 évet él átlagosan a 65 éves kora betöltését követően. Hibás érv ugyanakkor, hogy a férfiak többsége meg sem éli a nyugdíjkorhatárt, így végképp a társadalombiztosítás vesztese – figyelmeztetett a HR Portálon megjelent elemzésében Farkas András nyugdíjszakértő. Egyrészt a férfiak többsége (73 százaléka) megéli a nyugdíjkorhatárt (és utána még 13,2 évig él), másrészt a társadalombiztosítás lényege éppen az, hogy az egész országra kiterjedő kockázatközösség jegyében a korábban elhunytak is hozzájárulnak a tovább élők nyugdíjának finanszírozásához.
Az egységes nyugdíjkorhatár különösen azon férfiaknak okoz súlyos hátrányt, akik egészségre ártalmas munkakörben dolgoztak, s így az átlagos férfi halandósághoz képest is rosszabb életkilátásokkal rendelkeznek
– emlékeztetett Farkas András.
„Elsősorban az ő húsukba vágott a korhatár előtti nyugdíjak megszüntetése és a korkedvezmény szerzési lehetőség kivezetése 2011-ben, ráadásul súlyos sérelmeket szenvedtek az egészségügyi és a szociális ellátó rendszereket gyökerestől felforgató átalakítások következtében is. A férfiak kedvezményes nyugdíjának bevezetése ennek ellenére a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát veszélyeztető, rendkívül kockázatos vállalkozás lenne” – véli Farkas András.
AFP / Michael Kappeler
A férfiak kedvezményes nyugdíját a legjobb esetben is 43 évi jogosító időhöz kellene kötni. Ha a beszámítható szolgálati idők közül ugyanazokat a tartamokat vennénk ki, mint a nők esetében, akkor a legkorábban jellemzően azok a férfiak élhetnének a lehetőséggel, akik a középiskola után rögtön dolgozni kezdtek, és a sorkatonai szolgálaton kívül (ennek tartamát egy férfi kedvezményes nyugdíjra jogosító időben nyilván figyelembe kellene venni) nem is szakították meg a munkaviszonyukat. A 2022-es népszámlálás adatai szerint a 60-64 éves férfiak létszáma 261 ezer fő, elsősorban közülük kerülhetnének ki a kedvezményes nyugdíj potenciális jogosultjai.
Nagyon sok nyugdíjas dolgozik korhatár fölött is
A Nők 40 (és potenciálisan a Férfiak 40) visszásságát jelzi, hogy az idősebb korcsoportok (65 felettiek) körében sokan dolgoznak nyugdíj mellett – a többség aligha jó kedvéből, hanem azért, mert a nyugdíjból nem látják biztosítottnak a megélhetésüket.
2010 óta látványosan nőtt a nyugdíjkorhatár feletti foglalkoztatottak száma mindkét nem esetében.
Ami aligha azt támasztja alá a Fidesz-kormányok propagandaállításait, miszerint a párt kiemelkedően támogatja az időseket, a nyugdíjasoknak jobb soruk lenne a Fidesz-kormányok alatt.
Ezen nem változtat a Nők 40, és nem változtatna a Férfiak 40 sem. Változást egy nyugdíjreform hozhatna. Az elmúlt években ugyanis – mivel az állam a nyugdíjakat csak az infláció mértékével emeli – egyre nagyobbra nyílt az olló a nagyobb ütemben emelkedő bérek és a nyugdíjak, illetve az idősebb (annak idején alacsonyabb bérszintről nyugdíjba vonult) nyugdíjasok és a fiatalabb (magasabb bérszintről nyugdíjba vonult) nyugdíjasok közt.
Szakértők a rugalmas korhatárt javasolják
A Férfiak 40 és a Nők 40 helyett a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségének megteremtésében látja a megoldást mindkét nyugdíjszakértő.
Fokozatos bevezetéssel 2032-ben minden 62 éves dolgozó, 25 éves szolgálati idő esetén nyugdíjba vonulhat, de minden előrehozott évért 6 százalékkal csökkenne a nyugdíja,
plusz elesik a szolgálati idő hosszabbodásából származó évi 2 százaléktól és a reálbér-növekedéssel járó valorizálási többlettől – vázolja Simonovits András. A minimális korhatárt minden évben fél évvel kellene csökkenteni (amíg 2032-ben el nem éri a 62 évet), a minimális szolgálati időt 40-ről 25 évre kellene csökkenteni, és a máluszt 9-ről lehetne 6 százalékra csökkenteni fokozatosan. Érdemes lenne a Nők 40-et is párhuzamosan szigorítani, és a járulékkedvezményt azonnal megszüntetni. Így elkerülhető volna, hogy a reform hatalmas átmeneti költségvetési hatással járjon.
https://hvg.hu/itthon/20250728_magyar-peter-keszthely-utcaforum
