szerző:
hvg.hu/MTI
Tetszett a cikk?

A magyar elnökség nevében Martonyi János szerdán aktiválta az EU polgári védelmi mechanizmusát, és megtette a szükséges lépéseket, hogy minél előbb megindulhasson az uniós állampolgárok hazaszállítása Líbiából - közölte honlapján a magyar EU-elnökség.

A döntés alapján a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága az erre a célra létrehozott polgári védelmi gyorsriasztási kommunikációs csatornákon továbbította a jelzést Brüsszelnek - tették hozzá az elnökségi honlapon.

Az EU polgári védelmi mechanizmusát, vagyis a tagállamok katasztrófavédelmi szervei közötti együttműködési struktúrát a bizottság brüsszeli székhelyű Megfigyelő és Információs Központja (MIC) irányítja. A MIC ügyeleti rendben a hét minden napján 24 órában áll készenlétben, és beérkező kérés esetén azonnal tudja a tagállamok polgári védelmi hatóságait riasztani. A kérés érkezhet tagállamtól vagy akár uniós intézménytől is – ahogy most történt. Ilyenkor a bizottság egyeztet a tanács elnökségével, valamint meg kell határoznia, milyen intézkedések szükségesek az adott válsághelyzetben.

Ilyen helyzetben mit tesz az elnökség?

Ha a tagállamok területén kívüli veszélyhelyzetről vagy zavargásról van szó, az elnökség dönthet úgy, hogy az esetet az uniós alapszerződés válságkezelési rendelkezéseinek (V. fejezet) hatálya alá utalja. Ebben az esetben a tanács játssza a vezető szerepet az uniós válaszlépések koordinációjában. Jelen esetben azonban a magyar elnökség úgy ítélte meg, hogy egyelőre erre nincsen szükség, így a MIC a rendes eljárásának megfelelően jár el. A központ tervezi és mozgósítja azokat a közös európai szállítási kapacitásokat, melyek segítséget nyújthatnak az uniós polgárok hatékonyabb hazaszállításában.

A tagállamok a polgári védelmi mechanizmust akkor vehetik igénybe, ha az őket sújtó problémát vagy katasztrófát saját erőforrásaikkal már nem tudják kielégítően kezelni. A 27 uniós tagállam mellett jelenleg négy EU-n kívüli ország, Izland, Norvégia és Liechtenstein, valamint a csatlakozás előtt álló Horvátország is részt vesz az együttműködésben.

"Megértjük a régió nehézségeit"

A legsürgetőbb feladat gondoskodni valamennyi európai polgár biztonságáról és védelméről az érintett dél-mediterrán országokban - írta a magyar EU-elnökség egy másik tegnapi közleményben. "A Tripoliban működő magyar nagykövetség az EU képviseletében mindent megtesz annak érdekében, hogy helyben koordináljon a tagállamok helyi képviseletei között. Ezt nagyban elősegítik az EU illetékes intézményei és a tagállamok fővárosai is" - szól a szöveg.

Martonyi János szerint a dél-mediterrán eseményekben Magyarország elsősorban a szabadságra és demokráciára irányuló törekvéseket lát. "Elvárjuk az emberi és politikai jogok tiszteletben tartását, és élesen elítéljük a szólásszabadság és a tüntetéshez való jog bármely megsértését. A demokratikus átalakulás terén szerzett tapasztalataink alapján megértjük a régió nehézségeit, amelyekkel a működőképesebb demokrácia és piacgazdaság kialakítása során szembesül, miközben igyekszik munkahelyeket teremteni a közszférában és a magánszektorban" - írja a közlemény.

Rendkívüli ülést tartanak magyar kérésre

Magyarország kezdeményezésére az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa pénteken rendkívüli ülést tart a líbiai helyzet miatt. Az EU soros elnökeként Magyarország tegnap egy határozati javaslatot is előterjesztett az ügyben. Az EU azt kéri, hogy a világszervezet állítson fel egy különbizottságot, amely "független és hiteles módon, részrehajlás nélkül kivizsgálja az emberi jogok megsértését Líbiában, hogy a felelősöknek felelniük kelljen a tetteikért". A dokumentum statáriális kivégzéseket, önkényes letartóztatásokat, békés tüntetők elfogását és megkínzását hozza fel példaként, s azt a következtetést vonja le, hogy "ha a jogsértések általánosak és szisztematikusak, akkor ezeket emberiesség elleni bűncselekményeknek lehet tekinteni".

A tervezet keményen elítéli ezeket az igen súlyos jogsértéseket, és felszólítja a tripoli hatóságokat, hogy azonnal hagyjanak fel az erőszakkal, tartsák tiszteletben az alapvető szabadságjogokat, és kezdjenek párbeszédet a politikai reformokról. A már megkezdett diplomáciai konzultációk eredményeként már 47 tagállam adta aláírását a tervezethez: olyanok, amelyek tagjai az ENSZ legmagasabb szintű emberi jogi fórumának, és olyanok is, amelyek nem.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Nem csitul a járvány, szigorítás következik Szerbiában

Nem csitul a járvány, szigorítás következik Szerbiában

Intelligens kapcsolók nélkül nincs okosotthon

Intelligens kapcsolók nélkül nincs okosotthon

A Facebooké lett egy újabb cég is, egymilliárd dollárt fizethettek értük

A Facebooké lett egy újabb cég is, egymilliárd dollárt fizethettek értük