A döntés alapján a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága az erre a célra létrehozott polgári védelmi gyorsriasztási kommunikációs csatornákon továbbította a jelzést Brüsszelnek - tették hozzá az elnökségi honlapon.

Az EU polgári védelmi mechanizmusát, vagyis a tagállamok katasztrófavédelmi szervei közötti együttműködési struktúrát a bizottság brüsszeli székhelyű Megfigyelő és Információs Központja (MIC) irányítja. A MIC ügyeleti rendben a hét minden napján 24 órában áll készenlétben, és beérkező kérés esetén azonnal tudja a tagállamok polgári védelmi hatóságait riasztani. A kérés érkezhet tagállamtól vagy akár uniós intézménytől is – ahogy most történt. Ilyenkor a bizottság egyeztet a tanács elnökségével, valamint meg kell határoznia, milyen intézkedések szükségesek az adott válsághelyzetben.

Ilyen helyzetben mit tesz az elnökség?

Ha a tagállamok területén kívüli veszélyhelyzetről vagy zavargásról van szó, az elnökség dönthet úgy, hogy az esetet az uniós alapszerződés válságkezelési rendelkezéseinek (V. fejezet) hatálya alá utalja. Ebben az esetben a tanács játssza a vezető szerepet az uniós válaszlépések koordinációjában. Jelen esetben azonban a magyar elnökség úgy ítélte meg, hogy egyelőre erre nincsen szükség, így a MIC a rendes eljárásának megfelelően jár el. A központ tervezi és mozgósítja azokat a közös európai szállítási kapacitásokat, melyek segítséget nyújthatnak az uniós polgárok hatékonyabb hazaszállításában.

A tagállamok a polgári védelmi mechanizmust akkor vehetik igénybe, ha az őket sújtó problémát vagy katasztrófát saját erőforrásaikkal már nem tudják kielégítően kezelni. A 27 uniós tagállam mellett jelenleg négy EU-n kívüli ország, Izland, Norvégia és Liechtenstein, valamint a csatlakozás előtt álló Horvátország is részt vesz az együttműködésben.

"Megértjük a régió nehézségeit"

A legsürgetőbb feladat gondoskodni valamennyi európai polgár biztonságáról és védelméről az érintett dél-mediterrán országokban - írta a magyar EU-elnökség egy másik tegnapi közleményben. "A Tripoliban működő magyar nagykövetség az EU képviseletében mindent megtesz annak érdekében, hogy helyben koordináljon a tagállamok helyi képviseletei között. Ezt nagyban elősegítik az EU illetékes intézményei és a tagállamok fővárosai is" - szól a szöveg.

Martonyi János szerint a dél-mediterrán eseményekben Magyarország elsősorban a szabadságra és demokráciára irányuló törekvéseket lát. "Elvárjuk az emberi és politikai jogok tiszteletben tartását, és élesen elítéljük a szólásszabadság és a tüntetéshez való jog bármely megsértését. A demokratikus átalakulás terén szerzett tapasztalataink alapján megértjük a régió nehézségeit, amelyekkel a működőképesebb demokrácia és piacgazdaság kialakítása során szembesül, miközben igyekszik munkahelyeket teremteni a közszférában és a magánszektorban" - írja a közlemény.

Rendkívüli ülést tartanak magyar kérésre

Magyarország kezdeményezésére az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa pénteken rendkívüli ülést tart a líbiai helyzet miatt. Az EU soros elnökeként Magyarország tegnap egy határozati javaslatot is előterjesztett az ügyben. Az EU azt kéri, hogy a világszervezet állítson fel egy különbizottságot, amely "független és hiteles módon, részrehajlás nélkül kivizsgálja az emberi jogok megsértését Líbiában, hogy a felelősöknek felelniük kelljen a tetteikért". A dokumentum statáriális kivégzéseket, önkényes letartóztatásokat, békés tüntetők elfogását és megkínzását hozza fel példaként, s azt a következtetést vonja le, hogy "ha a jogsértések általánosak és szisztematikusak, akkor ezeket emberiesség elleni bűncselekményeknek lehet tekinteni".

A tervezet keményen elítéli ezeket az igen súlyos jogsértéseket, és felszólítja a tripoli hatóságokat, hogy azonnal hagyjanak fel az erőszakkal, tartsák tiszteletben az alapvető szabadságjogokat, és kezdjenek párbeszédet a politikai reformokról. A már megkezdett diplomáciai konzultációk eredményeként már 47 tagállam adta aláírását a tervezethez: olyanok, amelyek tagjai az ENSZ legmagasabb szintű emberi jogi fórumának, és olyanok is, amelyek nem.