A politikai elemző intézet az MTI-hez eljuttatott anyagában rámutatott, hogy Magyarország uniós csatlakozása óta, vagyis az utóbbi hét évben az EP tizenegy ügyben fogadott el valamelyik tagállamot nevesítő elítélő állásfoglalást. A Policy Solutions rávilágított: ilyen tartalmú határozati indítványt - a politikai véleménynyilvánítás eszközeként - szakbizottság, képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő terjeszthet be az EP plenáris ülése elé. A javaslat témája lehet valamilyen aktuális politikai ügy, például az emberi jogokat, a jogállamot vagy a demokráciát veszélyeztető kérdés. Az elfogadott határozatnak nincs jogi, csak politikai következménye. Ilyen, tagállamnak címzett állásfoglalást eddig mindössze 22 alkalommal fogadott el az EP; ezek fele valamilyen témában támogatta az adott uniós országot, másik fele viszont elítélő volt.
   
A gyorselemzés szerint 2004 óta összesen hét másik tagállamot kritizált az Európai Parlament írásos állásfoglalásban: Olaszországot, Máltát, Lengyelországot, Litvániát két-két alkalommal, míg Franciaországot, Írországot és Spanyolországot egy-egy alkalommal marasztalta el. Lengyelország és Litvánia az erősödő - és állami szintre gyűrűző - homofóbiával kapcsolatban kapott megrovást, Olaszország és Franciaország esetében a romákkal kapcsolatos bánásmódot érte kritika. A csütörtöki strasbourgi határozat előtt az EP kétszer foglalkozott Magyarországgal: az 1956-os magyar forradalom ötvenedik évfordulója alkalmából megemlékező állásfoglalást adott ki, egy másik alkalommal pedig felhívta az uniós szervek figyelmét a közép-európai árvízkatasztrófára és támogatást kért a károk mielőbbi rendezéséhez. Magyarország az első olyan ország 2004 óta, amelynek kormányát a sajtószabadság megsértése miatt "ítéltek el" az európai parlamenti képviselők - közölte Boros Tamás, a Policy Solutions elemzője.
   
Az állásfoglalást az európai Zöldek, Liberálisok, Szocialisták és Demokraták, valamint a radikális baloldali pártokat tömörítő frakciók közösen nyújtották be és szavazták meg; 316-an voksoltak igennel, 264-en nemmel, 33-an pedig tartózkodtak. A dokumentum felszólítja a magyar kormányt a sajtószabadság helyreállítására és a médiatörvény visszavonására. Az állásfoglalás az ügyben az Európai Bizottságot is kritizálja, valamint felkéri, hogy készítsen a médiapluralizmus és -szabályozás ügyében európai szintű kerettörvényt.