Fizetési méreg

Ha bűnösnek találják, akár tízéves börtönre is ítélhetik Dmitrij Gajevet, a moszkvai metró nemrég menesztett főnökét, aki az ügyészség szerint beosztásával visszaélve 112 millió rubelt (mintegy 760 millió forintot) vágott zsebre jogtalanul az utóbbi tíz évben. Nem ő az egyetlen befolyásos személy, aki hasonló okokból került gondba Oroszországban. Alekszandr Bokov rendőr tábornokot például több száz millió rubeles csalási ügyben vették őrizetbe, és az ellene indult vizsgálat során kiderült, hogy a legális jövedelménél jóval többet érő, pazarul berendezett, hatalmas háza van. A Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) egyik igazgatóhelyettesét, Vjacseszlav Usakovot a minap „munkavégzésbeli hiányosságokra és a szolgálati etika megsértésére” hivatkozva menesztették, állítólag azért, mert egymillió dolláros partin ünnepelte 60. születésnapját egy elegáns étteremben. Moszkva megye több vezető ügyészségi munkatársa is a bűnügyi krónikák szereplője lett: róluk azt feltételezik, hogy juttatások – például külföldi utazás – fejében fedeztek egy illegális játékteremláncot.

Dudás Szabolcs

 Az utóbbi napok hangos botrányai mögött egyesek az orosz főváros régi és új vezetőinek politikai küzdelmét és a rendőrség, az ügyészség, a belőle nemrég kivált orosz nyomozó bizottság, valamint az FSZB hatásköri csatáját látják. Mások viszont úgy vélik, valójában a visszaélések elleni harc erősítésének szándékát, a hatalom erődemonstrációját szolgálják. Utóbbiak arra hivatkoznak, hogy Dmitrij Medvegyev államfő szavakban már jó ideje hadat üzent a korrupciónak, amit a minap törvénymódosítási javaslattal is megerősített. Az indítvány szerint a korrupcióban vétkeseket a jelenleg egymillió rubelben maximáltnál sokkal súlyosabb bírsággal is sújtani lehetne, a vesztegetési összeg arányában. Így a különösen nagy értékű – vagyis egymillió rubelt meghaladó – ügyekben akár az elfogadott summa százszorosát, de legfeljebb 500 millió rubelt is kifizettethetnének velük, és 8–15 éves börtönt, valamint bírságként a kenőpénz hetvenszeresét is kiszabhatnák rájuk.

Kétséges ugyanakkor, hogy – ha törvény születik is – sikerül-e végrehajtani a hangzatos terveket. Több politikus és szakértő attól tart, hogy a csillagászati összegű bírságokat képtelenség lesz behajtani. Vjacseszlav Lebegyev, a legfelsőbb bíróság elnöke egy interjúban arra emlékeztetett, hogy tavaly a pénzbüntetések mindössze 37 százalékát tudták beszedni. Mások szerint a keményebb fellépés a korrupciós tétek emelkedéséhez vezethet. A mérsékelten ellenzéki Igazságos Oroszország párt parlamenti frakcióvezetője, Nyikolaj Levicsev pedig úgy véli, az elnöki szándék megvalósulásához független és megvesztegethetetlen bíróság szükséges – ez pedig ma még nincs meg Oroszországban.

A hivatali visszaélések elleni csata egyik élharcosa, a Nemzeti Korrupcióellenes Bizottság nevű társadalmi szervezet vezetője, Kirill Kabanov szorosabb nemzetközi összefogást szorgalmaz. „Csak így lehet felkutatni, zár alá venni a külföldre vitt vagyonokat, leleplezni a hatalom felső köreiben zajló korrupciót” – fejtegette a HVG-nek. Az igazán nagy ügyek feltárását ráadásul nehezíti – hangoztatják más szakértők –, hogy azokban ma már többnyire nem klasszikus kenőpénz a tét, hanem egyéb juttatás, például vállalati részvénycsomag, jól fizető állás valamelyik rokonnak, esetleg banki átutalás külföldi számlára.

 Vagyis a szigor növelésével valószínűleg csak a hétköznapi korrupciót lehet valamelyest fékezni, azt a fajtát, amely eddig is a feltárt esetek többségét adta. Miközben a nyomozó hatóságok szerint Moszkvában tavaly az átlagos kenőpénzösszeg 600 ezer, országosan pedig 30 ezer rubel volt, a korrupciós akták csaknem kétharmadában ennél sokkal kisebb, ötszáz és tízezer rubel közötti tételek szerepelnek. Az ilyen ügyekben hozott ítéletek jelentős részének alapját a jelek szerint orvosi hálapénzek és tanároknak adott ajándékok szolgáltatják. Legalábbis erre utal a legfelsőbb bíróság statisztikája, amely szerint az érintettek jóval több mint harmada az egészségügyben vagy az oktatásban dolgozik, míg minden hetedik közlekedési rendőr vagy állami, önkormányzati hivatalnok. A büntetőeljárások során tavaly kimutatott, teljes korrupciós kár meghaladta a 12 milliárd rubelt, ám ez csak töredék. Medvegyev még az ősszel arra figyelmeztetett, hogy csupán az állami megrendeléseknél évi ezermilliárd rubel költségvetési pénz folyik el illegális csatornákon. Gennagyij Gudkov, a parlamenti alsóház biztonsági bizottságának alelnöke pedig egy minapi tévéműsorban arról beszélt, hogy a teljes korrupciós kár az említettnek akár a kilencszerese is lehet, nagyjából annyi, amennyi az idei orosz büdzsé bevételi oldalán szerepel.

A moszkvai vállalkozók több mint kétharmada rendszeresen ad kenőpénzt a városi hivatalnokoknak – véli egy kis- és középvállalatokat összefogó szervezet. Tatyjana Jakovleva, a hatalmi párt, az Egységes Oroszország parlamenti frakcióvezető-helyettese pedig nemrég azt mondta, hogy az emberek 80 százaléka leküzdhetetlen természeti csapásként tekint a korrupcióra. A Levada közvélemény-kutató központ tavaly őszi felmérése ugyanakkor arról tanúskodik, hogy tíz év alatt a harmadával, 40 százalékra nőtt azoknak a tábora, akik szerint a törvény és a rend megerősítése érdekében harcolni kell a hivatali önkénnyel, valamint rangtól és tisztségtől függetlenül meg kell büntetni a törvénysértőket.

Éppen ebbe az irányba mutató lépésnek tekinti Medvegyev szigorító javaslatait Alekszej Muhin, a moszkvai Politikai Információs Központ elemzőtársaság vezérigazgatója. „A tét voltaképpen a jelenlegi politikai rendszer megőrzése. Az államfő és Vlagyimir Putyin kormányfő alkotta hatalmi tandem arra törekszik, hogy újra kezelhetővé tegye a hivatalnoki kart” – mondta a HVG-nek a politológus. Merthogy szerinte a korrupció ma már olyan méreteket ölt az országban, hogy megkérdőjelezi az államapparátus irányíthatóságát, és ezzel veszélyeztetheti a legfelső hatalmat is.

POÓR CSABA / MOSZKVA