A 10-12 millió uniós polgárt érintő, félideje után is eredmények nélkül futó Roma felzárkózás évtizede, valamint a néhány hangzatos politikai kijelentésben kifulladt Európai Roma Csúcsok program után halvány új reménysugár a kontinens legnagyobb kisebbségének felzárkóztatásában az e héten az Európai Parlament (EP) elé kerülő jelentés. Éveken át hiába kérte az EP és számtalan civil szervezet a romák többségi társadalmakba integrálását előmozdító irányelv megszületését. Mivel a szociális kérdések tagállami hatáskörbe tartoznak, az Európai Bizottság (EB) ódzkodott konfrontálódni a közösség tagállamaival. Ahhoz, hogy a témát az EU nagypolitikai szintjén is komolyan vegyék, a román és bolgár romák sokat támadott, tavalyi tömeges franciaországi kiutasítása kellett (HVG, 2010. augusztus 7.). Az uniós államfők végül tavaly ősszel állapodtak meg, hogy foglalkoznak az üggyel, amely így az idei első félévi soros magyar elnökség célkitűzései közé került.

Az eddig etnikai kérdésként kezelt témában új távlatokat nyithat a EP jelentéstevőjének, Járóka Líviának lapzártánk után Strasbourgban a plenáris ülés elé kerülő elemzése. A fideszes politikus gazdasági és szociális oldalról közelíti a témát, öt kulcsterületet – foglalkoztatás, oktatás, lakhatás, egészségügy, diszkrimináció elleni lépések – vizsgálva. Javíthatja az átfogó közösségi terv elfogadásának esélyeit, hogy a külön munkacsoportot felállító EB szociális és foglalkoztatási székében Andor László magyar biztos ül.
Ha a magyar elnökség idején nem sikerül áttörést elérni, és nem lehet cselekvésre bírni az unió egészét, akkor a romák felzárkóztatása újból beláthatatlan időre reflektorfényen kívülre kerül – mondja Járóka. A képviselőnő az eddigi kudarcokról úgy vélekedett a HVG-nek, hogy Magyarországon például azért nem értek el érdemi eredményeket az utóbbi húsz év kormányai, mert csak egyes részterületeken próbáltak előrelépni. Az EP állampolgári jogi bizottsága által februárban elfogadott jelentés ezért most nem pusztán a diszkrimináció elleni fellépés felől közelít, hanem gazdasági szempontokkal és a szegénység elleni általános küzdelemmel érvel.
Kapóra jönnek a felzárkóztatáshoz az EU 2020-as versenyképességi céljai. Azok közt ugyanis a tagállamok számára kötelező érvényű célokra lebontott vállalások szerepelnek a szegénység csökkentésére. Ezek elérése pedig egyes tagállamokban lehetetlen a romák integrációja nélkül. Újdonság a Járóka-jelentésben a területi megközelítés. A képviselőnő szerint ezzel a romák mellett egyéb rendkívül rossz életkörülmények közt élő rétegeken is segíthetnek. Eddig ugyanis az EB és több tagállam azzal érvelt az átfogó romastratégiával szemben, hogy jogilag kivitelezhetetlen a romák megcélzása, mivel etnikai alapú statisztikák készítését számos országban tiltják.

A szélsőséges szegénység az utóbbi években mind láthatóbbá vált a régi tagállamokban is. Kezeléséhez jó fogódzót ad a stratégia alapjául szolgáló krízistérkép, amelyet az EP készített a legnehezebb körülmények közt lévő kistérségeknek címzendő támogatásokhoz. Sophie Kammerer, a Európai Rasszizmusellenes Hálózat (ENAR) romaszakértője ugyanakkor fenntartásait hangoztatta a HVG-nek, mondván, Magyarországon jó ötlet lehet a leghátrányosabb helyzetű térségek kijelölése és támogatása, ám más tagállamokban hatástalan maradhat, mert nem mindenhol koncentrálódnak területileg a mélyszegénységben élő romák. Bár az ENAR is hasznosnak tartja a krízistérképet, a Járóka-jelentésben szerintük kevés a támpont ahhoz, miként használják fel adatait az érintett térségekben élők segítésére. Ha a stratégia megvalósítását nem sikerül megfelelően nyomon követni, mérni és pénzügyi eszközökkel segíteni, akkor ez a terv is az eddigi kudarcos romafelzárkóztatási törekvések sorsára juthat. Járóka elmondta, számára nem lenne elfogadható, ha a bizottság mindössze egy közleménnyel állna elő. Az EB azonban továbbra is pusztán a Keretprogram a tagállamok romaintegrációs stratégiáihoz című terv előkészítéséről beszél, ami arra utal, hogy hárítani igyekszik a felelősséget.
A Járóka-jelentés parlamenti előkészítésében közreműködő Göncz Kinga szerint az EB-nek határozott tervekkel kellene előállnia. A szocialista EP-képviselő úgy véli, fontos lenne egy közvetítő testület a megvalósulás helyi szintjei és a bizottsági munkacsoport között, hogy szakértelmével segítse a források valóban célzott felhasználását.
Rontja a gyors előrelépés esélyeit, hogy a HVG információi szerint a magyar Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium nevével fémjelzett szöveg még csak a minisztériumi egyeztetésnél tart. Pedig a tervek szerint a június végi EU-csúcson véglegesítendő dokumentumról annak alapján kell megkezdődnie a vitának az Európai Tanácsban. Addig azonban – az EP-jelentés megszavazása után – a tervezetnek még számos szakértői fórumot kell megjárnia.
A HVG-nek nyilatkozó szakértők többsége szkeptikusan tekint a folyamat végkimenetelére. Attól tartanak, hogy mivel a tagállamok számára újabb tehertételt jelentő romastratégia vállalása ronthat a kormányok népszerűségén, az országok többsége nem fogja vállalni. A programhoz ráadásul jelentős többletforrásokat is át kellene csoportosítani, deklaráltan szociális célokra. Ugyanakkor kevés országban látják be, hogy a romaintegráció már középtávon is jelentősen csökkentheti a szociális kiadásokat, miközben enyhítheti az elöregedő társadalmak súlyosbodó demográfiai problémáját.
FOLK GYÖRGY / BRÜSSZEL